Hétfőn ért véget az ENSZ Globális Biológiai Sokszínűség Konferenciája Montréalban, amelynek célja volt, hogy új célok lefektetésével elérjék a biológiai sokszínűség megőrzését és visszafordítsák a természet károsodását 2030-ig, majd megvalósítsák a „természettel való harmóniában élés” lehetősségét 2050-re.

A kerettervezet célja volt:

– Az ökoszisztémák fenntartása, javítása és helyreállítása, beleértve a fajok kihalásának megállítását és a genetikai sokféleség fenntartását.
– A biológiai sokféleség „fenntartható használata” – lényegében annak biztosítása, hogy a fajok és élőhelyek biztosítani tudják az emberiség számára az olyan fontos dolgokat, mint például az élelem és a tiszta víz.
– Annak biztosítása, hogy a természetből származó erőforrások – például a növényekből származó gyógyszerek – haszna igazságosan és egyenlően kerüljön elosztásra, és hogy az őslakos népek jogai védelmet élvezzenek.
– A biológiai sokféleségért való fizetés és az erőforrásoknak a biológiai sokféleségbe való befektetése: Annak biztosítása, hogy a pénz és a természetvédelmi erőfeszítések oda jussanak, ahol szükség van rájuk.

Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres üdvözölte a megállapodást, és kijelentette:

„Végre elkezdtünk egy békemegállapodást kovácsolni a természettel.”

A megállapodást a tárgyalások vezetője, Kína becikkelyezte, annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban a Kongói Köztársaság határozottan ellenezte a szöveg ilyen formában való elfogadását.

Kritikus volt a megállapodással kapcsolatban a Föld Barátai Nemzetközi Szervezete is, amely szerint a megállapodás nem  kezdett semmit azzal, hogy a nagyobb cégek gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják a Biodiverzitási Megállapodás szövegezését, és blokkolták azokat a lehetséges utakat, amelyek rendszerszintű változtatásokhoz vezetnének a biodiverzitás tényleges megőrzésére.

„A szöveg nem ír elő semmilyen szabályozást a vállalatokra vonatkozóan, ehelyett olyan zöldremosási intézkedéseket támogat, mint a ‘természetalapú megoldások’, amelyek lehetővé teszik a környezetpusztítás ellentételezését”

– közölte Nele Marien, a Föld Barátai erdők és biológiai sokféleség koordinátora.

Az új globális biodiverzitás-keretrendszer a szervezet szerint nem állítja meg „az agrártőkének, a biológiai sokféleség csökkenésének fő hajtóerejének pusztító előretörését”. Inkább az agrárbizniszt támogatja olyan fogalmakkal, mint a „fenntartható intenzifikáció” és az „innováció”.

A Föld Barátai ugyanakkor szerencsésnek tartják, hogy az elfogadott kerettervezet elismeri végre a környezet védelméért küzdőket, az őslakosokat és a hagyományos területeken élőket.

A szervezet javaslata a biodiverzitás védelmén fáradozó nemzetközi szervezeteknek, első sorban a cOP15 Konferenciának:

– Ellenállni a vállalati nyomásnak
– A lobbizás átláthatóságát erősítsék
– A vállalkozások és az ipar szerepét és részvételét korlátozzák.
– A magánszektorral fennálló valamennyi kapcsolatot hozzák nyilvánosságra.
– Magatartási kódexet vezessenek be az ENSZ tisztviselői számára.
– A vállalatokkal és kereskedelmi szövetségekkel fennálló partnerségeket szüntessék meg.
– Olyan jogilag kötelező erejű kötelezettségi keretet hozzanak létre, amely a vállalatokat felelősségre vonhatja a környezetvédelmi, emberi jogi és munkajogi jogszabályok betartásáért.