Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-videóban jelentette be, hogy 2023. január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Ennek jegyében említette többek között az inflációt és savazta a „brüsszeli szankciókat”, a uniós helyreállítási alap folyósításáról azonban egy szót sem szólt.
Miközben a miniszterelnök a nyugdíjak értékállóságának megtartásáról beszélt a 15 százalékos emelés kapcsán, nem szabad elfeledni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a fogyasztói árak emelkedése az elmúlt évben messze meghaladta ezt az értéket.
2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Ezen belül is az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben, átlagosan 43,8 százalékkal:
- leginkább a tojás (102,9%),
- a kenyér (81,8%),
- a tejtermékek (79,0%),
- a sajt (78,8%),
- a vaj és vajkrém (77,3%),
- a száraztészta (70,8%),
- az édesipari lisztesáru (69,1%),
- a margarin (60,3%),
- a baromfihús (54,4%),
- a péksütemények (54,0%)
- és a tej (52,9%) drágult.
A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben, ami nem meglepő, hisz ezeket árstoppal védik.
A háztartási energia 65,9%-kal drágult. Ezen belül
- a vezetékes gáz ára 124,3,
- a tűzifáé 60,1,
- a palackos gázé 52,1,
- az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.
Igaz, itt érdemes megjegyezni hogy akihez be van kötve a vezetékes gáz és villany, annak az átlagfogyasztás szintjéig továbbra is a rezsicsökkentéssel védett árakat kell fizetnie, ez bizonyára vonatkozik a nyugdíjasok egy jelentős részére is.
Ahogy azt sem szabad elfeledni, hogy a január-novemberi időszakot figyelembe véve a a nyugdíjas háztartások körében 14,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a KSH számításai szerint. A MASZSZ szakszervezeti szövetség követeléseivel ugyanakkor legalább részben egybevág a miniszterelnök által bejelentett, a korábban tervezett 5,2 százalékos emelésnél kétségkívül nagyvonalúbb intézkedés, tekintve hogy ők is legalább 15 százalékos emelést javasoltak a jövő évre.
A hivatkozott cikkünkből viszont az is kiderül, hogy a differenciálatlan emelés messze nem oldja meg a nyugdíjasok problémáit: a szövetség azt kéri a döntéshozóktól, hogy a 160 ezer forint alatti nyugdíjból élők kritikus helyzetén legalább egyszeri 50 ezer forinttal próbáljon átmenetileg segíteni. Zlati Róbert elnök ezt azért is tartja indokoltnak és sürgetőnek, mert az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, s ez, valamint a rezsi drasztikus drágulása a kisnyugdíjasok számára elviselhetetlen teher.
uhász László, a szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője szerint, ha igazságos nyugdíjrendszert akarna működtetni a kormány, akkor visszaállítaná a béremeléshez és az inflációhoz igazított úgynevezett vegyes indexálást. A kisnyugdíjasok ugyanis képtelenek lépést tartani az alapvető élelmiszerek 40 százalékos drágulásával, így dönteniük kell: éheznek és rezsit fizetnek, vagy esznek és fagyoskodnak a lakásban. És akkor még a méregdrága gyógyszerekről nem is beszéltünk– tette hozzá a tagozatvezető.
