A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva mától el lehet térni a szociális ellátás számos, eddig törvényben rögzített feltételétől – az ezt rögzítő kormányrendelet szerda éjjel jelent meg, csütörtökön pedig Jámbor András, a budapesti 6-os választókerület parlamenti képviselője hívta fel rá a figyelmet közösségi oldalán.
Az új szabályozás lényege, hogy a szociális szolgáltatások, valamint a gyermekjóléti alapellátás törvényi garanciáin eszközöl jó néhány lazítást, azaz mostantól a nehéz helyzetben lévő hajléktalan-, fogyatékos-, illetve idősellátási intézményekben, vagy például a gyerekvédelemben elméletileg elég lehet az eddiginél kevesebb egy főre jutó dolgozó vagy férőhely is.
Mindez ugyanabban a Magyar Közlönyben jelent meg, amelyben Nován Katalin köztársasági elnök kihirdette egyebek mellett a szociális törvény nagy felháborodást kiváltó módosítását is, amely „gondoskodási rangsort” állított fel társadalmi intézmények között, és ebben a rangsorban az államot az ötödik, utolsó helyre pozicionálta.
Az ezzel egy időben megjelent, 485/2022. (IX. 30.) sorszámot viselő, a szociális ellátás feltételrendszerébe belenyúló rendelet pedig egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a nappali ellátás, a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak biztosítása során – itt felsorol hat különböző, ezekkel a területekkel összefüggő régebbi jogszabályt –
„meghatározott személyi és tárgyi feltételektől a fenntartó döntése alapján – az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül – el lehet térni”.
A rendelet – minden bizonnyal az energiaválsággal összefüggésben – azt is kiköti, hogy a szociális ellátások fenntartói olyan épületeket és épületrészeket is bevonhatnak az ellátás működtetésébe, amelyeket korábban nem:
„A szociális alapszolgáltatás, a szakosított ellátás, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak fenntartója – az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül
- a) az erre a célra korábban nem szolgáló épületet, épületrészt vonhat be a szolgáltatásba,
- b) több ingatlanban nyújtott szolgáltatás esetén azokat a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szolgáltatás helyéül szolgáló egyik épületben vonhatja össze,
- c) szolgáltatását a más fenntartó szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett, azonos szolgáltatása helyéül szolgáló épületében nyújthatja.”
A gyermekek esélynövelő szolgáltatásait működtető fenntartó pedig a szolgáltatást ezután „köznevelési intézmény feladatellátása helyéül szolgáló épületben” is nyújthatja, ha az a köznevelési intézmény alapfeladatai ellátását nem akadályozza, és ahhoz a köznevelési intézmény vezetője előzetesen hozzájárult.
Jámbor András Facebook-oldalán egy videóban úgy interpretálta az intézkedést, hogy a szociális intézményeknek válságban nem kell betartaniuk a személyi, illetve tárgyi követelményeket.
„Egy ápolási intézményben most tíz dolgozónak kell jutnia százötven ápoltra. Ez egy brutálisan rossz szám, de innentől akár egy dolgozó is foglalkozhat százötven ápolttal”
– mondta a képviselő.
Ugyanígy a hajléktalanellátásban, gyermekvédelemben is megengedhető lesz elvileg innentől az, hogy a fenntartók ne töltsék be az álláshelyeket, mert pénzügyileg nem engedhetik meg maguknak.
„Válság közepén a kormánynak nem leépíteni kellene a szociális ellátórendszert, hanem támogatni, hogy aki bajba jut, az kapjon segítséget” – mondta Jámbor, aki szerint éppen erre kívánták felhívni ellenzéki képviselőtársaival is a figyelmet, amikor mintegy egy napon át tartó obstrukcióban vettek részt a szociális törvény módosítását tartalmazó salátatörvény vitáján.
