Másodfokon pert veszített a Meseország mindenkié című könyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület a Magyar Nemzet kiadója, a Mediaworks ellen – adta hírül szerdán az egyesület Facebook-oldalán.
A Labrisz 2021 óta pereskedett a Magyar Nemzetet kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-vel, miután egyik cikkükben azt írták, a Labriszt egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélni. A cikkben egész pontosan a következő szerepelt: a „Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.” A civilek azért indítottak személyiségi jogi pert, mert szerintük a kormánylap megsértette a Labrisz jó hírnevét, amikor pedofilnak bélyegezte.
Az egyesület bíróság elé vitte az ügyet, amelyet elsőfokon meg is nyertek, másodfokon azonban elutasította az ítélőtábla a keresetet. A Labrisz, melyet a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselt, felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, így került az ügy végül a Kúria elé.
A Kúria szerdán hirdette ki döntését a döntését a jogvitában, a tárgyalásról a Telex írt részletes beszámolót. A Labriszt képviselő ügyvéd, Fazekas Tamás a legutóbbi, október 26-ai tárgyaláson ismertette az egyesüelt álláspontját, miszerint a cikk megsértette a vita jogszerű kereteit azzal, hogy mindenféle tényalap nélkül tett egy súlyosan dehonesztáló kifejezést a felperesre, amely egyébként egy nagy társadalmi megbecsültségű, évtizedek óta kisebbségvédő munkát végző szervezet. Az alperest képviselő jogász szerint ugyanakkor a sérelmezett szövegrész valós tartalma nem az, hogy a felperes kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléseket támogatna, hanem a véleménycikk írójának a szándéka az volt, hogy felhívja a figyelmet a civil szervezet tevékenységére, és hogy szükséges a fellépés a gyerekek megfelelő pszichoszexuális fejlődése érdekében.
A tartalmi kérdéseket illetően a Kúria arra jutott, hogy
a sérelmezett közlés közéleti vitában hangzott el, közszereplőre vonatkozott, és nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás volt.
„A felperes egyesület a kifejezetten óvodás és kisiskolás korú gyermekek szexuális érzékenyítését célzó mesekönyv kiadásával olyan közügyben, olyan közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánult meg, ami széles körű vitát váltott ki, és a kérdésben közéleti, illetve hétköznapi emberek is megnyilvánultak. Mindezekre tekintettel ebben a közéleti kérdésben a véleménynyilvánítás határai is tágabbak, a felperes tűrési közelettsége is nagyobb az átlagnál” – indokolta szóban a Kúria döntését Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a tanács elnöke.
A Kúria a sérelmezett cikkrészletek megítélésében a másodfokú bíróság álláspontjával értett egyet. A Kúria szerint a sérelmezett közlés a cikk tartalma alapján, a szövegösszefüggésében értékelve a szerző személyes meggyőződését közlő olyan megszólalás, értékítélet, amelyre – függetlenül attól, hogy értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletreméltó vagy elvetendő – kiterjed a véleménynyilvánítás szabadsága. A Kúria szerint a cikk szerzője nem azt állította, hogy a Labrisz pedofil szervezet, és nem tett olyan kijelentést sem, hogy a mesekönyv a pedofíliát népszerűsíti, a felperes állításával szemben nem buzdít a melegekkel, leszbikusokkal szembeni gyűlöletre, és nem ítéli el a felperes által képviselt értékeket sem.
„Arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy bármilyen szankció ezzel a véleményközléssel kapcsolatban, különös tekintettel annak szövegkörnyezetére, a szólásszabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentené”
– idézi a Telex a Kúria tanácselnökét.
A Labrisz ügyvivője, Rédai Dorottya azt nyilatkozta a Telexnek: szerinte látszik az azóta történt eseményekből, hogy ez a cikk „berúgta a pedofil diskurzust”, ami rendkívül sok kárt okozott az LMBT közösségnek.
Az egyesület azt írta szerdai Facebook-bejegyzésében:
„A szabad véleménynyilvánítás jogán pedofilozhatnak az újságok.”
Korábban a Labrisz több pert is megnyert a könyv kacspán: egyszer a szervezetet a 2021-ben elfogadott homofób törvény nyomán tisztességtelen üzleti gyakorlattal vádoló Fővárosi Kormányhivatal ellen, egyszer pedig ellen, miután az 2020-ban nem avatkozott közbe egy, a könyvhöz kapcsolódó eseményt megzavaró szélsőjobboldali tüntetés alatt.
A támadásokat kiváltó, 2020 szeptemberében megjelent Meseország mindenkié című könyv kortárs szerzők írásait tartalmazza különféle hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó szereplőkkel.
Frissítés (16:50)
A Helsinki Bizottság lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint „a Labrisz nem nyugszik bele a Kúria mai elhibázott döntésébe, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Az egyesületet a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.”
Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint
„A Kúria bár látszólag kiáll a szólásszabadság mellett, valójában mai döntése téves, sőt kártékony, mert végletesen elmossa a határokat az alkotmányos védelmet élvező vélemény és a jogsértő, igazolhatatlan gyalázkodás között. Alkotmánysértőnek tartjuk azt is, hogy sem a másodfokú bíróság, sem a Kúria nem engedte, hogy a Labrisz a saját perének tárgyalásán elhangzottakat felvegye.”
„A Labrisz Egyesület szerint az ilyen ítéletek az LMBT+ közösségre és a társadalom egészére nézve is rendkívül károsak. A bíróság normateremtő szereppel is rendelkezik, felelőssége van abban, hogy hol húzza meg a határokat a véleményközlés és az alaptalan, sértő mocskolódás között. Ha a Kúria azt állítja, hogy közszereplő esetében a véleménynyilvánítás határai tágabbak, akkor definiálnia kellene, hol vannak ezek a határok. Meg lehet nézni, mi lett az eredménye a kormány és a kormánysajtó pedofilozásának” – értékelte a Kúria ítéletét Rédai Dorottya, a Labrisz képviselője, a Meseország mindenkié projekt koordinátora.
