Mint arról nemrég beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón arról beszélt, hogy ő „nem is találkozott még a szakszervezeti felhívással” a Munka Törvénykönyvének tervezett megváltoztatásával kapcsolatban. Az elképesztő módosításokat is tartalmazó tervezettel kapcsolatos reakciókra a miniszter azt mondta, „ha ilyen kritikák vannak, akkor egyeztetni kell”.
Az, hogy Gulyás miniszter gimnasztikai mozdulattal hajol el egy kérdés megválaszolása elől nem újdonság, azonban a kormány egyeztetésre való képtelensége a mostani helyzetben még a kormánypárttal kifejezetten barátságos Munkástanácsoknál is kiverte a biztosítékot: nem csak az egyeztetés hiányát, de a törvénymódosítás fontosabb részeit is komoly kritikával illette az ernyőszervezet.
„Elöljáróban megjegyezzük, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma részére elküldött törvénymódosító csomag „koncepcionálisan” nehezen kezelhető, hiszen az abban foglalt javaslatok önmagukban jócskán túlmutatnak a két irányelv implementációján, azok egyéb, önmagában a joggyakorlat fejleményeivel összefüggő módosításokkal sem magyarázható javaslatokat is tartalmaznak, ugyanakkor még azokat – a korábban a szociális partnerek által elküldött észrevételeket, javaslatokat – sem tartalmazzák, amelyeket 2022. áprilisában a TIM még jogszabály-módosításra alkalmasnak tartott és levélben tájékoztatta a VKF tagjait a szükséges jogszabály-módosítások kezdeményezéséről”
– írta a Munkástanácsok Országos Szövetsége szakvéleményében.
Gulyás miniszter válaszával ellentétben ugyanis gyakorlatilag minden fontosabb szakszervezet, illetve szakszervezeti ernyő is jelezte már komoly aggályait a törvénymódosítással kapcsolatban, tehát érdemes lenne Gulyás Gergelynek gyakrabban ránéznie a postaládájára.
Érdemes megjegyezni, hogy nem csak „szakmai berkekben” szokták fideszes kötődéssel vádolni a Munkástanácsokat: maga a szervezet elnöke, Palkovics Imre fogalmazott így az Indexnek még 2018-ban, a rabszolgatüntetések idején:
„A baloldali származású [sic!] szakszervezetek a baloldali-liberális politikai erőkhöz tartozónak érzik magukat akár kimondottan, akár genealógiájukat [sic!] tekintve. Mi, akik a rendszerváltás után jöttünk a terepre, ideológiai tekintetben, polgári értékeket tekintve inkább a konzervatív pártokhoz húzunk”
A szakszervezeti kritikák szerint a kormány a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló uniós irányelvet nem ültette át kellőképpen a magyar jogrendbe, a salátatörvénybe pedig olyan részleteket is rejtett, ami még több hatalmat biztosít a munkáltatóknak.
Mint ismeretes, három éve, 2019-ben olyan irányelvet fogadott el az Európai Unió, amely a szülőknek, köztük az apáknak is több szabadnapot biztosítana a munka világában, hogy a dolgozók több időt tölthessenek gyermekeikkel. A kormány november 2-án benyújtott egy törvényjavaslatot, amely éppen a határidőn belül teljesítené az irányelvben foglaltak egy részét – de véletlenül se többet.
Az irányelv többek közt apai szabadságot, szülői szabadságot, gondozói szabadságot és a jelenleginél rugalmasabb munkafeltételeket biztosítana a munkavállalóknak. Ugyan az irányelvben megfogalmazott alapvető minimumok többségének megfelel a kormány törvényjavaslata, a szakszervezetek szerint ennél lehetett volna bőkezűbb is a törvénymódosítás, és egyúttal arra hívják fel a figyelmet, hogy a szülői szabadság ügyében még azt a keveset se írná elő a munkáltatóknak a kormány, amit az uniós irányelv megszab.
Két ponton pedig kifejezetten rontana is a törvényjavaslat a dolgozók helyzetén.
Egyrészt lehetővé tenné a munkaadóknak, hogy a kötelezően kiadandó 7 napos szabadságokat a dolgozó által kért napokra megtagadja. Másrészt, a javaslat értelmében akár végkielégítés nélkül és a felmondási időre való jogosultságától megfosztva is megszüntetheti az egészségügyileg alkalmatlanná vált munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató.
