A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levélben tiltakozik az ellen, hogy a szakképzésben több helyen rövidebb órákat rendeltek el a tanulók számára, amivel véleményük szerint megkárosítja őket a fenntartó.

A szakszervezet közleménye szerint takarékossági okokból rövidítik le 35 percesre az órákat, ami viszont a PSZ szerint nemcsak az órák, de a tanulók megrövidítése.

„A szakképzési törvény szerint a tanuló joga, hogy hozzáférjen a tanuláshoz, és joga, hogy képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön. A 35 perces órák megrövidítik a tanulókat, mert nem biztosítják a nevelő-oktató munkához szükséges feltételeket. Az, hogy a rövidítések miatt a diákok minden 4. órája elmarad, sérti a vizsgára és a munka világára való felkészítésük minőségét!”

– írják közleményükben.

Telefonon értük el Gosztonyi Gábort a PSZ alelnökét, aki elmondta, folyamatosan nő az olyan szakképző intézmények száma, ahol rövidebb órákat vezetnek be.

A nagy takarékoskodás úgy kezdődött, hogy először október elején a debreceni majd a győri szakképzési centrumban bejelentették, hogy az energiaválságra való tekintettel összevonnak képzési helyeket, ahol a diákok A-B hét felosztásban tanulnak délelőtt illetve délután, ekkor bevezették a 35 perces órákat is. Azóta a lista biztosan kiegészült a kecskeméti és zalaegerszegi centrumokkal, és Budapesten is készülnek a rövidebb tanórák bevezetésére. A PSZ szerint előbb-utóbb akár mind a 41 képzési centrumban is bevezethetik a 35 perces órákat.

Egyelőre nem láttak hivatalos dokumentumot arról, hogy mik a képzési centrumok tervei, tehát meddig tartják fenn a rövidebb órás rendszert, és mikor szándékoznak kompenzálni a rövidebb órákat.

A PSZ egyszersmind arra is felhívja a figyelmet, hogy míg a pedagógusok 1-2 órás sztrájkok miatt kapnak súlyos fizetéslevonásokat, és kénytelenek retorziókat elszenvedni, azzal vádolják őket, hogy megsértik a tanulók tanuláshoz való jogát.

Ezzel szemben ez a vád fel sem merül a szakképzési központok esetében, mikor minden negyedik órával megrövidítik a diákokat.

A szakszervezet arra biztatja a szakképzési centrumokat, hogy inkább a presztízsberuházások és a luxuskiadások visszafogásán spóroljanak. Ami különösen időszerű lenne akkor, mikor – mint a szakszervezeti vezetőtől megtudhattuk – előfordult már olyan intézmény, ahonnan a dolgozók arról számoltak be, hogy reggeli órakezdés idején kívülről volt párás az ablak. Vagyis az épületben még a kinti hőmérsékletnél is hidegebb volt.

Noha a szakképzés is a középiskolai, jellemzően állami képzések egy formája, az új kormány felállása óta – a felnőttképzéssel együtt – a Pintér Sándor-féle Belügyminisztérium által felügyelt közoktatással szemben Csák János egykori üzletember, egyetemi tanár által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik. De a szétválasztás nem új, a terület már korábban sem az EMMI alá, hanem az akkor még Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozott, élesen elkülönítve a közoktatás más területeitől.

Gosztonyi arra is emlékeztetett, hogy épp a szétválasztás, és a szakképzésben dolgozók munka törvénykönyve alatti pozíciója miatt a szakképzésben dolgozók egyébként könnyebben sztrájkolhatnak, mint a közoktatásban dolgozók. Amibe az is beletartozik, hogy a 18-i pedagógussztrájk idején ha például szolidaritási sztrájkot tartanának azt minden további nélkül megtehetik, és nem vonatkozik rájuk a még elégséges szolgáltatás kötelezettsége sem.

A kormány különböző tisztviselői egyébként az elmúlt években rendszeresen hitet tettek a középfokú szakképzések mellett, mint a magyarországi gazdaság versenyképességét hosszú távon biztosító és előrevivő oktatási ágazat mellett, utalva ezzel arra, hogy a szakképzésben elsajátított tudást a kormány véleménye szerint nagyobb sikerrel lehet közvetlenül a képzés befejezése után kamatoztatni a gazdaság építésében.