Az egykori vasgyári munkás győzelmét hozta az elnökválasztás második fordulója Brazíliában, ahol Luiz Inácio Lula da Silva, a Munkáspárt jelöltje (Partido dos Trabalhadores, PT) szoros küzdelemben, 1,9 százalékkal előzte meg a leköszönő államfőt, a szélsőjobboldali Jair Bolsonarót.
Lula da Silva 2003 és 2010 között vezette az országot, ez harmadik elnökválasztási győzelme, alig 3 évvel azután, hogy 2018 és 2019 között 580 napot töltött börtönben egy olyan korrupciós vád miatt, amely megakadályozta, hogy 2018-ban kiálljon Bolsonaro ellen. Az ügyben az Amerikai Egyesült Államok hírszerzése is támogatta a politikailag elfogultnak bizonyult brazíliai ügyészeket, azonban az ítéleteket 2021-ben végül megsemmisítette a Legfelső Bíróság. Ez nyitotta meg az utat az ország továbbra is legnépszerűbb politikusa előtt a mostani választáshoz.
Az idén 77 éves, volt szakszervezeti vezető egy feszültséggel és félelemmel terhes, számos erőszakos epizóddal tűzdelt kampányban kerekedett felül, mindössze 2,1 millió szavazattal, 50,9 százalékkal, 99,99%-os feldolgozottságnál.
A 79,4%-os részvétel és a szoros eredmény is tanúskodik a 215 millió lakosú dél-amerikai óriás társadalmi megosztottságáról, minden bizonnyal ez volt
a fiatal brazil demokrácia legdurvább és legkiélezettebb választási küzdelme
1988 óta.
Democracia. pic.twitter.com/zvnBbnQ3HG
— Lula 13 (@LulaOficial) October 30, 2022
Az október 2-án rendezett első fordulóban a sokáig favoritnak tartott Lula jóval kisebb előnyre tett szert, mint az várható volt (48,3%), ami destabilizálta a baloldali kampányt, és szárnyakat adott ellenfelének. Jair Bolsonaro 6-10 ponttal teljesítette túl a közvélemény-kutatók jóslatait: 43,2%-os eredményét még megdöbbentőbbé tette, hogy a covid járvány katasztrofális kezelése (csaknem 700 ezer halott), a Brazíliára is lecsapó gazdasági válság és többek között az Amazonas medencét sújtó kíméletlen politikái miatt méltán volt népszerűtlen.
Lula egy tízpárti szövetség élén, egykori riválisát, a jobbközép Geraldo Alckmint is maga mellé állítva, mérsékelt programmal próbálta visszahódítani a szélsőjobbhoz pártolt eliteket és a lakosság szélesebb csoportjait. A két forduló közti kampányban is elsősorban a közép- és a jobboldal kegyét kereste, illetve a szavazópolgárok csaknem harmadát kitevő evangéliumi keresztényekét, akiknek nagy többsége továbbra is elkötelezett Bolsonaro mellett. Ahogy az a neoprotestáns egyházak befolyásáról írt cikkünkből is kiderült, a politikus október elején szükségesnek érezte, hogy Instagram oldalán kinyilvánítsa: „hisz Istenben és keresztény”, valamint „nem paktált le és soha nem is beszélt az ördöggel”.
Ahogy a fenti példa is mutatja, a baloldal jókora hátránnyal indult a közösségi médiában és üzenetküldő platformokon már jó évtizede jelentős birodalmat kiépítő, jelenleg 50 millió követővel rendelkező Bolsonaróval szemben. Akinek már 2018-as győzelmében is óriási szerepet játszottak ezek, az alternatív valóságok, fake és toxikus hírek masszív terjesztésére alkalmas csatornák.
A két forduló között indított offenzívában Bolsonarót olyat felvételekkel próbálták kompromittálni, amelyeken arról beszélt, még 2016-ban a New York Times-nak, hogy hajlandó lenne kannibalizmusra. A „kannibál elnök” kifejezés használatát végül megtiltották a Lula kampánynak, amely a „bolsonaropedofil” hashtaget is terjesztette egy másik interjú nyomán, amelyben október közepén az elnök arra utalt, hogy vonzalmat érzett néhány kiskorú, és feltételezése szerint prostituált venezuelai lány iránt, akikkel egy szegénynegyedben találkozott.
Kérdés, hogy ezek a trükkök mennyire váltak be, ahogy az is, mennyi szavazatot hozhattak Bolsonaro két forduló közt tett ígéretei a szegényebb lakossági csoportoknak, akik jobbára Lulára szavaztak október elején. Az elnök a minimális szociális juttatások megemelését helyezte kilátásba, illetve adócsökkentést, az energiatámogatásra adott csekkek emelését. És természetesen újra elővette a PT és Lula feltételezett korrupciós ügyeit.
Ennél is fontosabb azonban, hogy
mi táplálta azt a konzervatív hullámot,
amely nemcsak Bolsonarót juttatta a győzelem közelébe, de a szövetségi és állami választásokon is a szélsőjobb megerősödését hozta.
Lula dolgát ugyanis jelentősen megnehezítheti, hogy konzervatív többségű maradt a törvényhozás. Október 2-án az alsóházi képviselőkről és a szenátus tagjainak harmadáról is dönthetett a 156 millió választásra jogosult polgár. A képviselőházban Bolsonaro Liberális Pártja (Partido Liberal, PL) végzett az első helyen, 99 képviselői széket szerezve.
Bár a mintegy 20 formációt tömörítő alsóház meghatározó ereje továbbra is az úgynevezett „centrum” (Centrao), egy jelenleg 148 tagot számláló opportunista és jobbára korrupt összefogás, amelynek egyik vezéralakja, Arthur Lira szintén Bolsonaro szövetségese… Ezt a szövetséget az is erősítette, hogy az elnök nem fukarkodott az állami forrásokkal, hogy saját kampányát támogassa, nemcsak szociális juttatásokat osztogatott, de egy reformnak köszönhetően, egy nem transzparens, úgynevezett „titkos költségvetésből” parlamenti támogatását is növelhette.
A Szenátusban is a Liberális Párté lesz a legnagyobb frakció, itt 14 helyet nyertek, a Munkáspárt pedig csak nyolcat. Szenátori széket szerzett a szélsőjobb kormány több tagja, köztük Bolsonaro alelnöke, a mezőgazdasági és a családügyi miniszter, és az a levitézlett volt igazságügyi miniszter, Sergio Moro is, aki még vizsgálóbíróként segédkezett, amerikai hátszéllel Lula bebörtönzésében.
A szövetségi képviselők közt is felbukkan néhány az elmúlt 4 év emblematikus figurái közül. Eduardo, Bolsonaro harmadik fia São Paulo állam képviselője maradhat, és itt lesz képviselő Ricardo Salles egykori környezetkárosító miniszter is. A hírhedt járványkezelés idején egészségügyi miniszter Eduardo Pazuello tábornok Rio állam második legtöbb szavazatot kapó képviselője lett.
A 27 szövetségi kerület kormányzóiról és törvényhozásáról is szavaztak a polgárok: a szélsőjobb és a regnáló elnök szövetségesei itt is javítottak 4 évvel ezelőtti eredményükön. Már az első fordulóban nyertek az észak-nyugati Acréban, Brazíliavárosban, akárcsak a második legnépesebb államban, Minas Geraisban (Romeu Zema, Novo), ahogy Rio de Janeiro államban is.
A baloldal mindössze 8 államban végzett az élen, és egyik nagy reménységében, az ország legfőbb gazdasági központjában és legnépesebb államában, São Paulóban, Fernando Haddad, egykori oktatási miniszter és Bolsonaro 2018-as ellenfele, csak a második helyen futott be. 7 ponttal maradt le a szélsőjobb volt infrastruktúra miniszterétől, Tarcisio de Freitastól, aki most vasárnap is az élen végzett, 55%-kal.
Bolsonaro négy évvel ezelőtthöz képest még 400 ezer vokssal többet gyűjtött be, összesen 58,2 millióan szavaztak rá. Azaz több jel is arra utal, hogy ha most távozik is,
a bolsonarizmus megerősödött az intézményes politikában,
ahogy a társadalom jelentős szektoraiban is.
Ebben továbbra is meghatározó volt a gazdasági elitek támogatása, különös tekintettel az agráriparra, innen kerül ki az elnök 50 legnagyobb támogatója közül 33. A regionális, helyi és szövetségi szinten is meghatározó érdekcsoportnak sem a környezetvédelmi intézkedések, sem a földtulajdon-szerkezet megkérdőjelezése, sem más állami szabályozások szigorítása nem lenne kedvére. Az elmúlt 4 év számos botránya, kiszámíthatatlansága, a demokratikus intézményrendszer elleni támadások persze a főbb gazdasági szereplőket is zavarhatták, közülük néhányan végül Lulához csatlakoztak.
Azonban ennek az elitnek továbbra is van „félnivalója” Lula mégoly mérsékelt programjától, és jelentős részük ideológiai és erkölcsi értékrendje is megegyezik a Bolsonaro által hirdetett elvekkel, fogalmazott Simone Deos egyetemi tanár a Mediapart francia lapnak.
A portál arra is emlékeztet, hogy az elmúlt 4 évben Bolsonaro szövetsége a hadsereg egyes csoportjaival is megerősödött, a kormány főbb tárcái felett ma is katonák rendelkeznek, alelnökként is egy tartalékos tábornok került kiválasztásra, és mintegy 6000 katona dolgozik a kormánynak.
Méltán tarthatunk attól is, hogy Jair Bolsonaro nem fogadja el az eredményt – az egykori katonai diktatúrát ideáljának tekintő elnök az elmúlt 4 évben több ízben hívott fel nyíltan vagy burkoltan államcsínyre, és azt is többször jelezte, hogy nem bízik az elektronikus szavazórendszerben. A finisben ugyan mérsékeltebben igyekezett fogalmazni, és azt állította, hogy tiszteletben tartja majd a verdiktet, még akkor is, ha az „abnormális”. Ehhez a taktikához is ambivalensen viszonyult a hadsereg, ami csak tovább növelte a feszültséget és bizalmatlanságot, sokakban pedig a félelmet is.
Vasárnap azonban, úgy tűnik, Brazília népének sikerült felülkerekednie a félelmen, és egy szűk többség nemet mondott a Jair Messias Bolsonaro által képviselt ideológiára és politikára.
Bár a szavazatok részletesebb elemzésére később kerülhet sor, az feltételezhető, hogy Bolsonaro antidemokratikus gesztusai, és egyes hívei, így a letartóztatására érkezett rendőröket múlt héten gránátokkal is puskalövésekkel fogadó Roberto Jefferson ex-képviselő a bizonytalanokat Lula táborába terelték. Könnyen lehet, hogy a masszív kampány a szélsőjobb elnök érdekében elijesztette a mérsékeltebb neoprotestáns híveket, akik végül elhitték Lulának, hogy „nem akarja bezárni a templomokat”, ahogy terjesztették róla.
Ahogy a szövetségi és állami választások is mutatják, a baloldali erők előtt óriási feladatok tornyosulnak. A vasárnapi eredmény nemcsak nekik adhat reményt a küzdelem folytatásához, hanem a régió más országaiban is, ahol esély nyílhat arra is, hogy a progresszív politikákat nemzetközi szinten is erősebb államközi szövetségek mozdítsák elő. Először fordul elő, hogy a térség öt legnagyobb gazdaságának élén baloldali vezető állhat. A mexikói, kolumbiai, argentin, venezuelai és chilei elnök is lelkesen üdvözölte Lula győzelmét:
¡Felicitaciones @LulaOficial! Tu victoria abre un nuevo tiempo para la historia de América Latina. Un tiempo de esperanza y de futuro que empieza hoy mismo.
Acá tenés un compañero para trabajar y soñar a lo grande el buen vivir de nuestros pueblos. pic.twitter.com/ozfyBVpk4f
— Alberto Fernández (@alferdez) October 30, 2022
„Megpróbáltak élve eltemetni, és itt vagyok„, mondta Lula a győzelem hírére, és azt is hozzátette: „ha képesek vagyunk élelmet exportálni az egész világba, képesnek kell lennünk arra is, hogy a brazilok reggelizni, ebédelni és vacsorázni tudjanak minden nap. Ez a legfontosabb ígéretem.”
Ellenfele, aki ma reggelig még nem ismerte el Lula győzelmét, a hagyományoknak megfelelően még két hónapig hatalmon marad, az új elnököt elvben január elsején iktatják be.
A következő hetek tehát még sok meglepetést hozhatnak, de az bizonyos, hogy a veterán brazil politikus és szövetségeseinek revansa a korrupt és a nagytőke külföldi támogatóival együttműködő elitekkel szemben igazságosabb, és a kisebbségeket, köztük a nőket emancipáló politikákat hozhat a világ egyik legnagyobb egyenlőtlenségekkel sújtott országában. Brazília élővilágának, környezeti kincseinek kiárusítását, a „klímagyilkos” környezetpusztítást is feltartóztathatja Lula győzelme.
Mindez egyelőre csak feltételes, és korántsem elegendő a baloldal elvesztegetett évtizedének orvoslásához. De az első lépés lehet ezen az úton, amelyet a braziliai választók lehetővé tettek azzal, hogy szűk többséggel ugyan, de nemet mondtak Jair Bolsonarónak a folytatásra.
#LulaPresidente2022 La avenida paulista es un carnaval. Decenas de miles de petistas celebran una victoria histórica. En el discurso, @LulaOficial fue claro: „Voy a gobernar para todos, no solo para quienes me votaron” pic.twitter.com/ywjwxFjjf4
— Noor Mahtani (@noormahtani) October 31, 2022
(Le Monde, Mediapart, El País, Mérce)
