A parlament a szokásos 2 óra helyett több mint 10 órán keresztül tárgyalta azt a múlt héten benyújtott salátatörvény-javaslatot, amelyben rend- és határvédelmi kérdések mellett, azt is rögzítenék, az 1993-as szociális törvény átírásával, hogy az állam csak akkor segít a rászorulók szociális ellátásában, ha már minden kötél szakad.
Az erről szóló rendelkezés eddig az államot és az önkormányzatokat jelölte meg a szociális segítségnyújtás felelőseiként. Most ezt egy ötlépcsős sorrend váltaná fel, amelyben az elsődleges felelős az egyén, a következő a család, majd az önkormányzatok, a karitatív szervezetek következnek és csak legvégül – kvázi kiegészítő jelleggel – az állam. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója úgy látja – s ezt fejtegette a parlamenti vitán is – hogy ezzel a gondoskodási sorrenddel
„hozzáigazították a törvényeket az emberi természet alapvető törvényeihez”.
Tehát ahhoz az egyébként valóban létező és fontos emberi jellemvonáshoz, hogy szívesen segítünk a családtagjainkon. Kanász-Nagy Máté szerint épp ezért ezzel azt üzeni a javaslat, hogy „még jobban kell csinálni, mint eddig”. Az LMP társelnöke azt is kifejtette felszólalásában, hogy
különösen azt a generációt helyezik nyomás alá, akik gyereket nevelnek, de már a szüleikről is gondoskodniuk kell.
Hollik István felszólalása egyébként nem volt ellentmondásmentes, ugyanis miután biztosította a képviselőket, hogy az állami szerepvállalás, valamint a szociális szolgáltatások igénybevételeinek feltételei nem változnak, közölte, hogy ez valójában egy szakítás a régi szocialista-kommunista hagyománnyal. Egy korábbi interjújában Fülöp Attila államtitkár is hasonlóan érvelt. Az egyiküktől sem derült ki, hogy milyen értelemben beszélhetünk szakításról.
Az ellenzéki képviselők közül többen azt nehezményezték, hogy a szociálpolitika működését egy olyan javaslatcsomagban szeretnék megváltoztatni, aminek az a neve, hogy „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosítása”. Ez az állam szociálpolitikai hátraarcán kívül leginkább rend- és határvédelmi törvényeket tárgyal. Ha nem is túl hosszan, de érkezett kiállás ez utóbbi módosítások védelmében a Fidesz részéről. Fazekas Sándor annyival intézte el a dolgot, hogy „azért vannak benne, mert hozzájárul a magyar emberek biztonságának a javításához”.
Egyébként a kormánypárti képviselők igyekeztek a rendelkezés szociális vonatkozásait kerülni felszólalásaikban, és inkább a közbiztonságra és a bevándorlásra fókuszáltak.
Korábban politikusok és szakértők is nehezményezték, hogy a javaslatból nem szűrhető le, pontosan milyen változást fog hozni, illetve mit is várhatunk tőle a gyakorlatban. Érdemi magyarázattal most sem szolgált a Fidesz, egyedül az úgynevezett „szociális vetítési alap” került valamilyen minőségű kifejtésre. Fazekas elmondta, hogy ennek a bevezetésével „a szociális kifizetések meghatározása jobban tud majd alkalmazkodni az egyes szakterületek sajátosságaihoz, célzottabb lehet a támogatások, juttatások megállapítása”.
A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló, Pintér Sándor belügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat szerint átneveznék az egyébként 2008 óta változatlan összegű, havi 28 500 forintos nyugdíjminimumot. (24.hu, hvg)
A törvény szövegébe a tervezett módosítás szerint január elsejével az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege” szövegrész helyébe mindenütt a „szociális vetítési alap összege” megfogalmazás kerül.
Az nem derült ki, hogy ez az új vetítési alap pontosan mekkora összegű lesz, fog-e emelkedni a 2008-ban megállapított 28 500 forint.
„Hogy tárgyaljuk meg ezt a parlamentben, meg alakítsuk ki az álláspontunkat, ha pont a lényeget nem írják le?” – tette fel a kérdést az MSZP-s Harangozó Tamás, erre a hiányzó információra utalva.
A törvénymódosító javaslat megértéséhez tehát igazán nem kerültünk közelebb, de a Fidesz képviselői többször kihangsúlyozták, hogy a módosítás nem jelenti, hogy az állam kivonná magát a szociális gondoskodás felelőssége alól. Az ellenzéki képviselők viszont a következőképpen értelmezik.
„A módosítással a kabinet nemcsak beismeri, hogy elengedi a bajbajutottak kezét, hanem rájuk is tolja a felelősséget”
– mondta a momentumos Lőcsei Lajos, aki azt is hozzátette, hogy az önkormányzatoknak vissza kellene adni a korábban elvont forrásokat, anélkül ugyanis nehezen tudnak segíteni a területükön élő szegényeken. Több ellenzéki képviselőnél merült el, hogy a módosítás még kilátástalanabb helyzetbe hozza a mélyszegénységben élőket. Jámbor András, a Párbeszéd képviselője szerint ezzel még tovább fognak nőni az egyenlőtlenségek:
„a törvénytervezet elveszi az esélyt attól a gyerektől, aki szegény családba születik.”
Nehezményezi azt is, hogy egy olyan időszakban nyújtották be a javaslatot, amikor arra lehet számítani, hogy 161 ezer háztartás fog bedőlni a válság miatt, és közel 1 millió lesz veszélyeztetett helyzetben.
A DK-s Arató Gergely szerint egy őszinte mondatot fogalmaztak meg a fideszes képviselők a törvény védelmében, mégpedig azt, hogy ezzel a jogszabályt a gyakorlathoz igazítják. Szerinte ez azért igaz, mert már szétverték a szociális gondoskodás rendszerét. Most mindössze törvénybe foglalják.
A kormány megközelítését, miszerint deklarálni kell az egyén elsődleges felelősségét, a Mi Hazánk üdvözülte egyedül. De úgy tűnik, az ő támogatásukra sem számíthat ezúttal a Fidesz. Persze egész más okból, ők ugyanis túl puhának tartják a javaslatot. Novák Előd egyenesen úgy fogalmazott, hogy a javaslattal „újabb rasszista intézkedéseket” vezetnének be a „halmozottan hátrányos helyzetűek pozitív diszkriminációjával”.
