Múlt héten az Alkotmánybíróság egyetlen számjegyre hivatkozva, formai okokból utasította vissza azt az indítványt, amellyel a Fővárosi Törvényszék fordult hozzá egy folyamatban lévő végrehajtási ügy kapcsán. Most viszont nem várt helyről érkezhet a rég várt pozitív fordulat: egy e hét kedden Semjén Zsolt által benyújtott módosító javaslat kivenné a végrehajtási törvényből az adós alapvető jogait sértő szabályt. A kormány ezen kívül módosítana a törvény más, az adósok szempontjából szintén létfontosságú részén is, az Utcajogász Egyesület szerint azonban ezt nem a legelőremutatóbb módon tenné.

Az Alkotmánybíróság által elutasított indítványban a Fővárosi Törvényszék és az Utcajogász Egyesület is azon az állásponton volt, hogy a végrehajtási törvény sérti az adósok alapvető jogait – vagyis az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jogot, a törvény előtti egyenlőség elvét, és az anyagi helyzet alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Az ellenük indult végrehajtás ellen ugyanis azért nem tudnak panaszt tenni, mert – legyenek bármilyen nehéz anyagi helyzetben is – nem kérhetik, hogy a panasztétel díjának megfizetése alól mentesüljenek, vagy azt a hatóság megelőlegezze nekik. Így a kiszolgáltatott anyagi helyzetű adósoknak nem adatik meg a lehetőség arra sem például, hogy panaszt tegyenek, ha túl alacsony értékre becsülték fel az árverezésre ítélt ingatlanjukat.

Az indítvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a végrehajtási törvény rendelkezése egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik, mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája is előírja a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve azt, hogy a rászorulók számára költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

Mindezek fényében az Utcajogász azt ígérte, új indítvánnyal fogja támadni a végrehajtási törvény vonatkozó passzusát.

Erre azonban a friss fejlemények szerint valószínűleg mégse lesz szükség, mivel a most benyújtott törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a Fővárosi Törvényszék, illetve az Utcajogász által alaptörvény-ellenesnek tartott szabályt, ami nagyon fontos eredmény lenne az adósok jogegyenlőségét illetően.

Emellett módosítanák a végrehajtás alól mentes összeghatárt is: nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegéhez (28 500 forint) kötnék, helyette a végrehajtás alól maximum 60 ezer forint lenne mentes. Valamint megemelnék azt az összeghatárt is, amely felett korlátlanul letiltható a jövedelem tartozás esetén.

Bár az összeghatár emelése fontos lépés, az alkalmazott módszer nem megfelelő az Utcajogász friss közleménye szerint: az öregségi nyugdíjminimum összege – mivel azt kormányrendelet határozza meg – a mindenkori kormány akaratának megfelelően rugalmasan változtatható (ennek ellenére az elmúlt 14 évben nem emelkedett).

Azáltal, hogy nem az öregségi nyugdíjminimum összegét változtatják meg – amire önmagában is óriási szükség lenne -, hanem cserélik a végrehajtási törvény szövegét egy fix módon meghatározott összegre (60 ezer forintra), elveszti rugalmasságát a rendelkezés. Vagyis amennyiben változtatni kívánnak ezen az összegen a jövőben, az minden esetben a végrehajtási törvény módosítását igényli majd.

Emellett az sem elhanyagolható kérdés, hogy ha már megemeli a kormány a végrehajtás alól mentes összeg határát, miért nem hajt végre olyan mértékű emelést, amiből egy ember alapvető szükségletei kielégíthetők – 60 ezer forint ugyanis a jelenlegi árak és infláció mellett aligha lehet elegendő.