A Pedagógusok Szakszervezete (PS) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) október 17-én nyílt levelet intézett a tankerületi igazgatókhoz, mivel úgy vélik, hogy az október 14-i sztrájk napján több
intézményben rendkívüli szünetet rendeltek el, hogy ezzel akadályozzák a munkabeszüntetést.

„Ez egyszerűen joggal való visszaélés, nem rendeltetésszerű joggyakorlat”, állítják a szakszervezetek, amelyek megjegyzik, hogy a törvények szerint bár az intézményvezető valóban a sztrájk előtti nap 16 óráig dönthet a másnapi munkarendről, azt azonban semmi esetre sem teheti meg, hogy váratlanul rendkívüli szünetet rendel el.

A szakszervezetek szerint az intézményvezetők a sztrájkról sem tájékoztatták a szülőket. Sőt, állítja a PDSZ és a PSZ, gyakran olyan tartalmú értesítést küldtek a szülőknek, miszerint az intézményben zavartalan lesz a tanítás.

Az érdekképviseletek szerint a jogellenesen elrendelt rendkívüli tanítási nap pótlását is előírták több intézményben.

„Azonban ennek az elrendelésnek nem csupán az a jogszabályi akadálya, hogy a rendkívüli szünet elrendelésére is jogellenes volt, hanem, hogy nincs lehetőség ezeket pótolni sem” – írják.

A szakszervezetek emlékeztetnek arra is, hogy amennyiben az igazgató mégis elrendeli a tanúrák pótlását, akkor az rendkívüli munkaidőnek számít, amelyért illetményen felüli ötven százalékos bérpótlék jár, ha a pótlás munkanapokon történik. Az illetményen felül százszázalékos bérpótlék jár, ha szombati tanítási nap beiktatásával pótolják az elmaradt tanórákat.

Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, miszerint ha a foglalkoztatottak a munkabeszüntetés napján akár egy órát munkával töltöttek, „nem jelenthető ki, hogy egy teljes napra szünetelne a biztosítási jogviszony”. Tehát azok az intézményvezetők, akik a határozatlan idejű sztrájk tavaszi időszaka alatt azoknak a pedagógusoknak az esetében, akik néhány órán keresztül sztrájkoltak, megszakították a biztosítási jogviszonyukat, nem a jog szellemében jártak el.

Magyarországon lassan tíz hónapja tart a pedagógusok tiltakozása, amelyhez a diákság jelentős része és a szülők is csatlakoztak. A szakszervezetek, civil szervezetek és diákszervezetek által szervezett tüntetéseken, sztrájkokon, felvonulások több tízezer ember vett részt. A pedagógusok a kirívóan alacsony bérek, a magas munkaterhelés, a rossz munkakörülmények miatt tüntetnek, valamint sérelmezik a sztrájklehetőségük megcsorbítását.

A kormányzat azt állítja, hogy az Európai Bizottsággal kötendő, az uniós helyreállítási alapra vonatkozó megállapodás értelmében a pedagógusbérek 2026-ig elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát. Eszerint jövőre 20,8 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben 29-30 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a tanárok.

Legutóbb múlt pénteken zajlott jelentősebb tüntetés. A Mérce ezt is élőben követte. Legközelebb október 23-án a Kálvin téren zajlik majd tüntetés, október 27-ére pedig országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek.