Egyetelen számjegyni formai hibára hivatkozva visszautasította az Alktománybíróság azt az indítványt, amelyet  a Fővárosi Törvényszék egy folyamatban lévő végrehajtási ügy kapcsán adott be, és amely szerint az adósok alapvető jogai sérülnek azzal, hogy csak jelentős készpénz letétbe helyezéséért emelhetnek kifogást a végrahajtási értékbecslések eredményeivel szemben – írja keddi közleményében az Utcajogász Egyesület.

A Fővárosi Törvényszék azért fordult a taláros testülethez, mert egy konkrét ügyben az adós nem tette letétbe azt az összeget, amely ahhoz kellett volna, hogy elbírálják a végrehajtási kifogását. Az érintett sérelmezte, hogy árverés előtt álló ingatlana felmérésénél a végrehajtó túl alacsony becsértéket állapított meg. Kifogását azonban csak akkor vizsgálják meg a hatályos végrehajtási törvény szerint, ha letétbe helyezi az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló (jelentős) összeget. Bármilyen nehéz anyagi helyzetben is van az adós, nem kérheti, hogy a díj megfizetése alól mentesüljön, vagy azt a hatóság megelőlegezze neki. Mivel az említett eljárásban az adós nem tette letétbe az összeget, a bíróság hivatalból elutasította végrehajtási kifogását.

Az esetet látva a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában azt írta, hogy ez a helyzet sérti az adós alapvető jogait (az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jogot, a törvény előtti egyenlőség elvét, és az anyagi helyzet alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát). Az indítvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a végrehajtási törvény rendelkezése egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik, mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája is előírja a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve azt, hogy a rászorulók számára költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

A hajléktalan és szegény embereknek ingyenes jogi segítséget nyújtó Utcajogász Egyesület szerkesztőségünkhöz eljutattaott közleményében azt írja, ők teljes mértékben egyetértenek a Fővárosi Törvényszék indítványában foglalt alapjogi érveléssel, illetve azt egy kiegészítő beadvánnyal támogatták.

A szervezet jogsegély-szolgálatának ügyfelei ugyanis többnyire végrehajtási eljárás alatt álló adósok. Túlnyomó többségük nem rendelkezik olyan megtakarítással, amelyből megelőlegezhetné a szakértői díjat, ingatlanuk értékesítésére általában éppen rossz anyagi helyzetük miatt kerül sor. Egy ingatlan elárverezése legtöbb esetben a végrehajtási folyamat utolsó állomása, előtte már jellemzően lefoglalták az adós ingó vagyontárgyait, inkasszálták a bankszámláját.

Ráadásul ha a becsérték túlzottan alacsony összeg, az nemcsak az adós, de a végrehajtást kérő jogos érdekét is sértheti. Ugyanis amennyiben az ingatlan árverési vételára nem fedezi a tartozás teljes összegét, a végrehajtást kérő követelése csak hosszú idő alatt, vagy egyáltalán nem térül meg. Hangsúlyozzák:

a piaci ártól lényegesen elmaradó vételár legfeljebb az árverésen szerző, harmadik félnek lehet érdeke.

A törvény ugyanakkor szerintük is elsősorban az adóst hozza még nehezebb helyzetbe, aki akkor tudna élni ténylegesen jogorvoslati lehetőségével, ha a kérelem elbírálásáig a hatóság megelőlegezné számára a szakértői díjat.

Az Alkotmánybíróság kiüresítette a saját alapjogvédelmi feladatát

Az Alkotmánybíróság az indítványra érdemben nem reagált, helyette három tárgyalást követően formai okokra hivatkozva visszautasította azt.

A Fővárosi Törvényszék ugyanis az ügyben az adós által beadott több fellebbezést külön ügyszámokra lajstromozta, az AB szerint pedig a Törvényszék rosszul választotta meg, hogy melyik ügyszámú eljárásban kérte a Végrehajtási Törvény vizsgálatát.

Az AB többsége szerint bár egyértelmű, hogy mi az alkotmányossági aggály és az is, hogy az egyetlen számjegynyi eltérés ellenére ugyanarról a bírósági ügyről van szó, az egyetlen számjegynyi eltérés miatt a testület nem jogosult érdemben dönteni a kérdésről. 

Az Utcajogász kiemeli Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének különvéleményét, aki nem támogatta a visszautasítást. Ő a „józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös” Alaptörvény- és jogszabály-értelmezési célok érvényre juttatása mellett érvelt, véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak a formai kérdések helyett inkább az indítvány felvetéseivel lett volna tiszte foglalkozni. 

Arra a kérdésre tehát, hogy az Alkotmánybíróság szerint a Végrehajtási Törvény sérti-e vajon az adós alapvető jogait, nem érkezett válasz, amelynek következtében a probléma továbbra is fennáll, és akadályozza az adósok számára, hogy hatékonyan igénybe vegyék jogorvoslathoz való jogukat.

Az Utcajogász új indítvánnyal fogja támadni a végrehajtási törvény e passzusát.

„Annak érdekében, hogy ne kelljen érdemben dönteni a Végrehajtási törvényről, az Alkotmánybíróság többsége olyan megszorítóan értelmezte saját hatáskörét, hogy az már az intézmény alapjogvédelmi feladatának kiürítését jelenti. Holott az alkotmányossági aggály nem akárhonnan, hanem Közép-Európa legnagyobb ügyforgalmát bonyolító bíróságának háromtagú bírói tanácsától érkezett. A döntés nem zárja ki azonban, hogy újra indítvánnyal lehessen támadni a törvényt. Ezt mi is meg fogjuk tenni.” – nyilatkozta Nagyabonyi-Gondy Mónika, az Utcajogász Egyesület jogásza.