Németország gyanúja szerint szabotázsakció okozhatta az Északi Áramlat gázvezeték-rendszer sérülését a Balti-tengeren. A Bloomberg által idézett német biztonsági hivatalnok szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok inkább erőszakos cselekedetre mintsem technikai meghibásodásra utalnak. Ezt támaszthatja alá az is, hogy svéd szeizmológusok két robbanást észleltek hétfőn, nagyjából a szivárgások kialakulásának idejében és helyén.
A gázvezetékek ugyan egy ideje üzemen kívül voltak, hiszen a kettes vezeték engedélyeztetését a német fél leállította az ukrajnai háború kezdete után nem sokkal, az egyes vezetékben pedig (hivatalosan) egy turbina meghibásodása miatt állította le az orosz fél – a csövek kilyukadásával végleg el is illant annak a lehetősége, hogy az idei télen azokon keresztül bármiféle energiahordozó érkezzen a kontinensre. Ennek ellenére mindkét vezeték nyomás alatt volt, tehát fel voltak töltve, ezért is szivároghat a gáz rohamos tempóban most is.
„Nehéz elképzelni, hogy ezek véletlen egybeesések lennének, ezért nem zárhatjuk ki a szabotázs lehetőségét”
– nyilatkozta Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke kedden újságíróknak. A skandináv állam haditengerészete hivatalos oldalán a szivárgások felett, a víz felszínén megjelenő gázmezőről is közzétett egy videót, amin látszik a közel 1 kilométer átmérőjű „habzás” a Balti-tengeren:
A Kreml szóvivője Dimitri Peszkov az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, a vizsgálatok eredményéig még korai lenne szabotázsról beszélni, de ő is hozzátette, hogy „nem zárhatunk ki semmit”.
A szivárgásokat a német, dán és svéd hatóságok együttesen derítik fel, végzik el a szükséges vizsgálatokat. Azok mérete viszont már akkora, hogy a közelben járó hajók radarképein is láthatóak – ezért Dánia egy hadihajó mellett egy környezetvédelmi egységet is küldött a térségbe. A svédek az ő tengeri területükön észlelt szivárgási pontokat lezárták a hajók elől. A dánoknak azt már sikerült megállapítaniuk, hogy mind az Északi Áramlat, mind pedig az Északi Áramlat 2 vezetékek megsérültek.
A vezetékek többségi tulajdonosa, az orosz Gazprom az ügyben megjegyezte:
lehetetlen megállapítani, mikorra tudják helyrehozni a károkat.
A hír hatására négy napnyi csökkenés után 12%-os emelkedést mutattak az európai irányadó gázárak kedden.
Az ukrajnai orosz agresszió után az európai kontinensen az energiahordozók (így maga az energia) árai az egekbe szöktek. Ez a hatás tartós lehet a szakember szerint akivel itt beszélgettünk. Ezen hatásra reagálva vezette ki a teljes rezsicsökkentést a kormány és emelte meg átlagfogyasztás felett az áram- és gázárakat.
