A Fidesz és a KDNP frakciója arra kérte a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az európai uniós szankciókról – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a két kormánypárt közös frakcióülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Balatonalmádiban az MTI tudósítása szerint.

Kocsis Máté hangsúlyozta: azért kezdeményezték a nemzeti konzultáció indítását – amelynek középpontjában az energiaszankciók állnak majd -, hogy legyen módjuk a magyar embereknek ebben az ügyben is elmondani, hogy mit gondolnak. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: Európában a magyarok lesznek az elsők, akik elmondhatják a véleményüket a szankciókról.

A kormányközeli Magyar Nemzet értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök hosszan beszélt a szankciók visszavonásának szükségességéről a a balatonalmádi frakcióülésen. A lap azt írja: a kormányfő arra szólította fel a Fidesz-KDNP frakció tagjait, hogy „mindent tegyenek meg azért”, hogy Európa ezeket a szankciókat legkésőbb az év végén visszavonja. A miniszterelnök helyzetértékelése szerint a szankciókat „a brüsszeli bürokraták erőltetik Európára, a szankciók okozzák a gazdasági problémákat, az energiaválságot és az inflációt”.

Az EU külügyminiszterei az újabb szankciókat készítik elő

Mindeközben a Reuters szerint az Európai Unió külügyminiszterei szerdán megállapodtak az Oroszországgal szembeni új szankciók előkészítéséről és a Kijevbe szállított fegyverek növeléséről, miután Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az ország első háborús mozgósítását a második világháború óta, hogy Ukrajnában harcoljanak. A blokk 27 külügyminisztere New Yorkbana világ vezetőinek éves ENSZ-találkozóján vett részt. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint a következőképpen érvelt a szankciók ellen:„A világ többi részén már kialakult az a kép, miszerint magánál a háborúnál súlyosabbak a szankciók hatásai, hiszen mindazoknak a kihívásoknak, amelyekkel a világ most szembenéz, igazából a szankciók, és nem közvetlenül a háború az okai”.

„Európa jobban szenved az ukrajnai háborúra válaszul kivetett korlátozásoktól mint Oroszország, ezért el kell felejteni a nyolcadik szankciós csomagot, az ugyanis csak tovább mélyítené a nehézségeket”

– mondta a miniszter.

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője ezzel együtt már arról beszélt a találkozót követően, hogy Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter tájékoztatása után a miniszterek megállapodtak abban, hogy megbízzák csapataikat egy nyolcadik szankciócsomag elkészítésével, amely „az orosz gazdaság relevánsabb szektorait célozza meg, és továbbra is az ukrajnai agressziós háborúért felelős személyeket célozza”.

Milyen szankciókat fogadott el eddig az EU (beleértve Magyarországot is)?

Miután Oroszország 2022. február 21-én elismerte Ukrajna Doneck és Luhanszk régiójának (oblaszty) nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, 2022. február 24-én pedig  inváziót indított Ukrajna ellen, az EU a 2014-es krími annexió után egy sor újabb szankciót vezetett be Oroszországgal szemben.

A szankciók közé célzott korlátozó intézkedések (egyedi szankciók), gazdasági szankciók és diplomáciai intézkedések tartoznak.

A gazdasági szankciók részeként az EU több import- és exportkorlátozást vezetett be Oroszországgal szemben. Ez azt jelenti, hogy európai jogalanyok nem értékesíthetnek bizonyos termékeket Oroszország részére (exportkorlátozások), orosz jogalanyok pedig nem értékesíthetnek bizonyos termékeket az EU részére (importkorlátozások).

Az EU-ból Oroszországba nem lehet exportálni a következőket:

• élvonalbeli technológia (pl. kvantumszámítógépek és fejlett félvezetők, csúcskategóriás elektronikai termékek és szoftverek)
• bizonyos típusú gépek és szállítóeszközök
• az olajfinomításhoz szükséges meghatározott termékek és technológiák
• energiaipari berendezések, technológiák és szolgáltatások
• a légi közlekedési ágazatban és az űriparban használt termékek és technológiák (pl. légi járművek, repülőgépekhez és helikopterekhez szükséges alkatrészek vagy bármilyen típusú berendezés, sugárhajtómű-üzemanyag)
• tengeri navigációs termékek és rádiókommunikációs technológiák
• számos kettős felhasználású termék (azaz polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek), például drónok és drónokhoz használt szoftverek vagy titkosítási eszközök
• luxuscikkek (pl. luxusautók, órák, ékszerek)

Továbbá nem lehet Oroszországból importálni az EU-ba a következőket:

• nyersolaj és finomított kőolajtermékek, korlátozott kivételek mellett (6–8 hónapos kivezetési szakasszal)
• szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok (mivel a meglévő szerződésekre felmondási idő vonatkozik, ez a szankció 2022 augusztusától alkalmazandó)
• arany, beleértve az ékszereket is
• acél és vas
• fa, cement és egyes műtrágyák
• tengeri eredetű élelmiszerek és alkoholtartalmú italok (pl. kaviár, vodka)

Ezen felül 2022 júniusában a Tanács elfogadta a szankciók hatodik csomagját, amellyel többek között megtiltja, hogy az EU Oroszországból nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A korlátozások alkalmazására fokozatosan kerül sor: a nyersolaj esetében hat hónap, a finomított kőolajtermékek esetében nyolc hónap elteltével lép hatályba a tilalom. A Tanács átmeneti kivételt állapított meg az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolaj tekintetében, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel.

Az egyedi szankciók utazási tilalomból és vagyoni eszközök befagyasztásából állnak. Az utazási tilalom megakadályozza, hogy a jegyzékbe vett személyek belépjenek az EU területére, vagy azon áthaladjanak, akár szárazföldi, akár légi vagy vízi úton. A vagyoni eszközök befagyasztása azt jelenti, hogy az uniós bankokban a jegyzékbe vett személyekhez  és szervezetekhez tartozó valamennyi számla befagyasztásra kerül. Tilos továbbá számukra bármely pénzeszköz, illetve vagyoni eszköz közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátása.

A szankciók pontos listája elérhető az Európai Unió honlapján.