Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kívül zöld, belül rohad: az olajcégek klímavédelmi vállalásai nem többek üres lózungoknál

Ez a cikk több mint 2 éves.

Szomorú tényekkel kénytelenek szembesülni azok, akik úgy vélték hogy az olajvállalatok bármi érdemlegeset tesznek a klímaváltozás elleni harcban, ugyanis az Egyesült Államok kongresszusának vizsgálatából kiderült, hogy még maguk a  vezetők sem hitték el a cégek által előszeretettel hangoztatott környezetbarát lózungokat.

A vizsgálat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a zöldrefestés minősített eseteivel állunk szemben

– derül ki a New York Times cikkéből.

Az Exxon olajvállalat belső dokumentumaiból az látszik, hogy nyomást gyakorolt az Oil and Gas Climate Initiative nevű iparági szervezetre, hogy egy 2019-es nyilatkozatában ne használjon olyan megfogalmazásokat, amik elköteleződést jelenthetnének a párizsi egyezményben foglalt célok végrehajtása irányában.

Ennél is szemléletesebb talán a Shell olajtársaság egyik munkatársának 2020-as e-mailje, miszerint a cég elnöke által bejelentett 2050-es nettó nulla kibocsátási tervnek „semmi köze az üzleti tervekhez”. Ami egyébként ékesen példázza a nettó nulla kibocsátási célok komolyságát is. Ezek a vállalások ugyanis a nagy cégek részéről általában arra jók, hogy környezetbarát vállalatok benyomását keltsék, ugyanakkor nem feltétlen számonkérhető rajtuk a valódi cselekvés, hiszen hivatkozhatnak arra, hogy mit fognak tenni a jövőben és építhetnek teljesíthetetlen, komolyanvehetetlen tervekre. A vizsgált cégek klímavédelmi tervei között is jócskán akad, ami nem bizonyítottan működő technológiákra épül.

A lap szerint ez csak két példa abból a több százezer oldalnyi levelezésből és jegyzőkönyvből, amit a kongresszus vizsgálóbizottsága átnézett. Az illetékes bizottság feladata hogy feltárja, milyen lépéseket tett az olajipar az elmúlt évtizedekben hogy elhallgassa a nyilvánosságban a fosszilis tüzelőanyagok használatának klímakárosító hatásait. Annak ellenére, hogy az érintett cégek tisztában voltak azzal, hogy üzleti tevékenységük globálisan katasztrofális hatásokkal járhat.

„Alaposan alátámasztható, hogy ezek a vállalatok évtizedeken keresztül tevékenyen félrevezették az amerikai közvéleményt a klímaváltozás kockázataival kapcsolatban (…) a baj az, hogy folytatják a porhintést”

– nyilatkozta Ro Khanna, a vizsgálatban vezető szerepet vállaló demokrata párti képviselő.

Noha egy tavalyi meghallgatáson az olajipar képviselői elviekben támogatták a klímaváltozás elleni harcot, tagadták hogy félrevezették volna a közvéleményt, de azt is kifejtették hogy véleményük szerint a fosszilis tüzelőanyagok még jó darabig velünk maradnak. Hovatovább egyikük sem vállalta, hogy felhagyjanak a klímaváltozás elleni küzdelmet gátló tevékenységek finanszírozásával.

Noha a vizsgált cégek jelentős része – úgy mint Shell, Exxon Mobil, Chevron, BP, az Amerikai Petróleum Intézet és az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája –  még számos dokumentummal adósak a bizottságnak, az már a jelenleg ismertek alapján is világos, hogy a cégeken belül egész másképp kommunikáltak a klímaváltozással kapcsolatban, mint a nyilvánosságban.

A Shell tisztségviselője a kritikákat egyébként többek között azzal hárította, hogy a cég hangzatos vállalásai – például a karbonsemlegességgel kapcsolatban – nem üzleti tervek vagy konkrét agendák, mindössze az előttük álló kihívás nagyságát jelzik. Vagyis mikor a jövőbeni környezetbarát működésükről értekeznek, voltaképpen mindenféle kötelezettségvállalás nélkül beszélnek a levegőbe.