A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila nyilatkozataiból körvonalazódni látszik, hogy a kormány hogyan próbálja fenntartani a rezsicsökkentés látszatát, miközben valójában a lakásokhoz eljuttatott hőmennyiséget csökkentené.
A Népszava szúrta ki az államtitkár elejtett megjegyzését ahol arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben.
A „mérték és a miként” még nincs kidolgozva, de a lap által megkérdezett fővárosi szakemberek szerint ez várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának csökkentését jelentené, inkább fűtésre jutó hőmennyiség lenne kevesebb. Egyelőre azt sem tudni, hogy ez mennyivel csökkentené a lakások hőmérsékletét, ám mindez azt is jelentheti, hogy a a távhő tarifák emelése helyett inkább ugyanannyiért adnak majd kevesebb áramot.
Steiner hozzátette, ez csupán egy átmeneti megoldás, a kormány programot indít a lakások fogyasztásmérővel való felszerelésére, és amint a lakások többsége mérhetővé válik, lehetővé válik „az igazságosabb közteherviselés”.
Tehát ha már a lakások nagy részében lesz mérő, drágítani is fognak a távhőn, addig viszont csak kevesebb meleget adnak ugyanannyi pénzért.
A Népszava azt is kiszámolta, hogy a jelen fűtési szezonban a a távhőszolgáltatók kompenzáció igénye 980 milliárd forintra rúghat. Az idén létrehozott rezsivédelmi alapba viszont csak 700 milliárd forintot készült beletenni a kormány. Ez a távhőkassza feltöltésére sem elég, márpedig ebből szeretnének kompenzációhoz jutni az elszálló gáz- és áramárak miatt bajba jutott önkormányzatok, állami intézmények és a vállalkozók is.
A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének májusi konferenciáján elhangzottak szerint az átlaglakás átlagszámlája 2014 óta változatlanul évi 156 ezer forint. Az állami támogatás lakásonként és évenként pedig 20 ezertől 670 ezerig terjedt eddig. A legtöbb távfűtéses lakást felvonultató Budapest képezi az átlagot, ahol 140 ezer forint az egy távfűtéses fogyasztóra eső támogatás.
Ha tehát az állami támogatást részben vagy teljesen elvonnák a fogyasztás mennyiségének függvényében, akkor ez a több százezer forintos teher rakódna rá a számlára.
De nem csak a lakosság sínylené meg az emelést, számos önkormányzati intézmény – orvosi rendelő, óvoda, bölcsőde, idősotthon – működik távfűtéses épületben, amelyek fenntartása a többi energiaár miatt már egyébként is nehéz helyzetbe került önkormányzatok számára kigazdálkodhatatlan lenne.
Mindeközben Palkovics László az ATV-nek arról számolt be, hogy a kormány négyszáz darab konténeres kazánt szerez be októbertől, a fűtési szezon végéig. A belügyminiszter szerint ilyenekkel fűtenék az épületeket, hogy csökkentsék azok földgázfelhasználását.„A kazánok odahelyezhetők az épületek mellé, és így meleg vízzel lehet az épületet fűteni” – mondta Palkovics. Ezek a konténeres kazánok pelletet és biomasszát égetnek, és hamar telepíthetők. A kazánok megrendelése részben külföldről zajlik, de itthon is gyártanak ilyet – tette hozzá a technológiai és ipari miniszter.
Gulyás Gergely az előző heti kormányinfón már közölte, hogy ezen a télen várhatóan csak 18 fokig fogják fűteni az állami intézményeket, emellett azt is elmondta, hogy 25 százalékos fogyasztáscsökkentést írnak elő.
