„Égető a létszámhiány a BKV-nál, s a cégvezetés mindent megtesz azért, hogy amennyire lehet, zökkenőmentesen üzemeljen a fővárosi közösségi közlekedés. Mivel új sofőrök enyhén szólva sem tolonganak a cég kapujában, a menedzsment belső körlevélben kér „szívességet” régi járművezetőitől: túlórázzanak minél többet. Még ösztönző pénzt is felajánlott nekik, a legtöbb túlórát vállaló sofőrök havi bruttó 15 ezer forintot kaphatnak. Hogy az ajánlat még csábítóbb legyen, ezt a szerény havi plusz pénzt bizonyos időközönként egyszerre fizetnék ki, hogy a végösszeg tekintélyesebbnek tűnjön”
– mutat rá az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) sajtóközleményében, amelyet a BKV új túlóraprogramjáról írtak.
Az EKSZ szerint a BKV a végtelenségig túlóráztatná egyébként is kimerült járművezetőit, hogy így ellensúlyozza a cégnél mostanra kritikussá vált létszámhiányt, ez viszont szerintük kockázatos és méltatlan is egyben.
Naszályi Gábor a közleményben elismeri, a BKV végtelenül nehéz helyzetben van, hiszen itt is egyre nagyobb a munkaerőhiány, új jelentkezők méltó megfizetésére nincs pénz – a régiek megfelelő anyagi elismerésére sincs –, ám szerinte ez akkor is elhibázott megoldási javaslat.
A Mérce telefonos megkeresésére, hogy hogyan látja a buszvezetők bérhelyzetét, Naszályi Gábor, a szakszervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy – bár a különböző pótlékok miatt változó összegeket keresnek a sofőrök – a jelenlegi 250 ezer forint nettó körüli alapbér „nevetséges”.
Naszályi szerint ha egy buszsofőr elfogadható, 400 ezer körüli összeget szeretne megkeresni, ahhoz be kell áldoznia az ünnepnapokat, alig tud időt tölteni a családjával, mindent be kell vállalnia, gyakorlatilag nincs ideje élni.
Egy közelmúltbeli buszbalesettel kapcsolatban arról beszélt a szakszervezeti vezető, hogy ott is szerinte egyértelmű, hogy a sofőrök túl vannak hajszolva, és egyszerűen nem lehet ilyen fáradtan vezetni, mert az ilyen esetekhez vezethet. Naszályi telefonon is megerősítette, hogy érti, hogy hatalmas gond van, de szerinte ebben az irányban nem szabad haladni, mert már nincs hova.
Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, Karácsony Gergely már áprilisban arról számolt be, hogy az energiaárak drágulása miatt 14 milliárd forintos állami segítségre van szükség a BKV működésének fenntartásához. A BKV számára nincs rezsicsökkentés és üzemanyagár-sapka, így mind az üzemanyag, mind a járművek jelentős részét meghajtó villamos energia árának emelkedése komoly hatással van a költségeire.
Ráadásul szeptember 5-én Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszámolt az InfoRádiónak arról, hogy nem érkezett érvényes vételi ajánlat a BKV áramellátási pályázatára, így még nem tudni, januártól honnan veszi majd az áramot a közlekedési vállalat. Kiss szerint ez önmagában még nem jelenti azt, hogy nem jut áramhoz a BKV, viszont várhatóan olyan magas árakon fogják csak tudni beszerezni azt, ami a főváros számára kigazdálkodhatatlan.
A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy szerinte a települések előtt csak az „öncsonkolás” és a végsőkig való kivárás politikája létezhet, vagyis vagy már most elkezdik egyesével visszafogni a közszolgáltatásokat, vagy megpróbálják kihúzni ameddig csak lehet az egyre növekvő költségekkel. Budapest az utóbbit választja, tehát szerinte nem kell arra számítani, hogy a budapesti közszolgáltatásokat leépítenék.
