A megélhetési költségek növekedése Európa-szerte a társadalmi feszültségek erősödéséhez, tüntetési hullámokhoz vezethet az Euractiv által idézett felmérés szerint, amit a YouGov végzett hétezres mintán a négy legnépesebb államban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban és Németországban.
A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 70 százaléka szerint társadalmukban jelenleg a megélhetési költségek jelentik a legfontosabb kérdést. (A tanulmány készítői láthatóan nem vették számításba a legnépesebb európai országok között Oroszországot és Ukrajnát.)
A tanulmány szerint a vizsgált országokban előfordul, hogy az emberek a megtakarításaikból fedezik a rezsiszámláik költségeit, holott még bőven nincs fűtési szezon.Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban a lakosság 20 százaléka áldozza tartalékait a rezsiköltségek oltárán, és tizedük étkezéseket hagy ki a növekvő megélhetési költségek miatt.
Az eredményeken egyaránt látszik az egyes országok eltérő szociális helyzete, valamint pozíciójuk az európai centrum-periféria viszonyrendszerben. Franciaországban és Lengyelországban a megkérdezettek öt, míg az Egyesült Királyságban és Németországban húsz százalékuk látja úgy, hogy alkalmazkodni tud a megemelkedett energiaszámlákhoz.
Mind a négy ország lakosai arra számítanak, hogy a társadalmi elégedetlenség tettekbe csaphat át a télen – az Egyesült Királyságban mért 57-től a lengyelországi válaszadók 75 százalékáig terjedő skálán. A franciaországi válaszadók 40 százaléka pedig örülne a sárgamellényes mozgalom feltámadásának, ami annakidején az üzemanyagárak antiszociális emelése miatt szerveződőket jelentette, majd a társadalmi igazságtalanságok széles spektruma elleni mozgalommá vált.
A YouGov felmérése szerint Európa legnépesebb országaiban a társadalom által elsősorban elvárt intézkedések az Unió egyes országaiban alkalmazott intézkedések közül
- az áfacsökkentés,
- az energiaársapka,
- valamint az olcsó vagy ingyenes tömegközlekedés bevezetése.
Szintén népszerű ötlet az energiacégek profitjára kivetett különadó. Az Egyesült Királyságban valamennyi intézkedés támogatottsága 85 százalék körüli, míg a francia és német válaszadók háromnegyede is bevezetné.
Érdekesség, hogy míg számos kormány a fosszilis energiaforrások intenzívebb használatát propagálja a krízis megoldása céljából, a felmérés szerint a lakosság többek között a kormányokat, és a túl lassú energiaátmenetet okolja a jelenlegi energiaválságért.
Az Európai Bizottság eközben szelektív áramársapkát tervez.
Miután a gáz felvásárlási árának egyoldalú korlátozása azzal járhat, hogy Oroszország felől még annyi gáz sem érkezik, mint amennyi most – ami az Északi Áramlat I. leállításával különösen alulmúlja a szükséges mennyiséget – az Unió a felhasználás csökkentése, valamint a villamosenergia árának korlátozása felé tenne lépéseket.
Az intézkedési javaslattal két hét múlva fog Ursula von der Leyen bizottsági elnök a nyilvánosság elé állni. Amit egyelőre tudni lehet, hogy az előkészítő anyagban két megoldást javasolnak a bizottságnak támogatásra: az egyik az energiafelhasználás csökkentését szorgalmazza, a másik pedig villamos energiaársapkát.
Utóbbi az olcsóbban termelő erőművekben megtermelt áramra vonatkozna. Míg ugyanis a gázüzemű erőművekben jelenleg valóban nagyon magas az energiatermelés költsége, azonban más erőművek, mint a megújulók, az atom- és szénerőművek továbbra is igen olcsón termelnek – viszont jelenleg magas áron értékesíthetnek, mivel a gázerőművek felfelé húzzák az árakat.
Az EU a tervek szerint az árkülönbözetből befolyó összegekkel az energiaszegénységben szenvedők fogyasztását támogathatná.
