„Pakisztán egyharmada a példátlan áradások következtében víz alá került. Az egész ország egy nagy óceán, nincs talpalatnyi föld, ahová kiszivattyúzhatnánk a vizet” – mondta el Sherry Rehman a BBC beszámolója szerint. A pakisztáni klímavédelmi miniszter „elképzelhetetlen mértékű válságnak” nevezte a helyzetet.
A pusztító árvizek utakat és házakat mostak el, a termés nagy része odalett. A hatóságok szerint a monszunszezon júniusi kezdete óta legalább 1136 ember halt meg. Az áldozatok egyharamada gyermek.
A hivatalos becslések szerint több mint 33 millió pakisztáni ember életét keseríti meg az árvíz. Az ország északi részén, a Swat-völgyben a legsúlyosabb a helyzet. A víz hidakat és falvakat sodort el, még helikopterrel sem közelíthetőek meg a csapdába esett emberek.
Azokat, akiknek sikerült elmenekülniük, az ország számos ideiglenes táborának egyikében zsúfolták össze. Az ő helyzetük válságos. Sokuk sem megfelelő élelmiszerhez, sem pedig tiszta ivóvízhez nem fér hozzá.
A Guardian arról ír, hogy elsősorban a kolonializmus és az utóhatásai miatt vált ilyen súlyossá a pakisztáni áradás. A brit birodalomtól 1947-ben függetlenedett állam a mai napig nyögi a gyarmatosítás terhét.
Ennek következtében az olyan periférikus régiók, mint Dél-Pundzsáb, Beludzsisztán és a vidéki Szindh, erőforráshiányban szenvednek és szegények. Ezek pedig olyan tényezők, amelyek súlyosbították az árvíz katasztrofális hatásait.
Pakisztán kizsákmányolása a mai napig folyik. Részint azzal, hogy az országot adósságválságba taszítják, Pakisztán pedig a nyugati hitelezőknek végső soron hasznot hozó hitelekért cserébe kénytelen megnyirbálni a szociális kiadásokat és visszafogni azokat az alapokat, amelyek az éghajlatváltozás hatásait enyhítenék. Részint pedig az új imperialista szereplők miatt, amelyek felvásárolják a földeket és kiszorítják a lakosságot.
A globális délen máshol is megfigyelhető mintát követve a korábbi kapitalista gazdálkodást így felváltja a szerződéses gazdálkodás, amelynek keretében a földesurak meghatározott bérleti díjakat szednek be. Az új földesurak míg semmit nem tesznek azért, hogy az áradások kisebb pusztítást okozzanak, ezáltal azt is elkerülik, hogy nekik kelljen az árvíz kárát megfizetniük.
