Az isztambuli székhelyű Yöneylem Social Research Center felmérése szerint a megkérdezett török szavazópolgárok 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem szavazna Recep Tayyip Erdoğan jelenlegi elnökre.
A megkérdezettek ráadásul még ennél is nagyobb arányban szabadulnának az elnöknek erős hatalmat biztosító prezidenciális rendszertől, amelyet 2018-ban vezetett be Törökország. A parlamentáris rendszerhez 66,4 százalék térne vissza.
A jelenlegi elnök szilárd bázisa a felmérés szerint jelenleg 30,7 százalék, ők azok, akik minden körülmények között Erdoğan-ra adnák a voksukat.
Politikai ellenfelei azzal vádolják a 2018-ban immár jelentősen kiterjesztett végrehajtó hatalommal felruházott Erdoğan elnököt, hogy elnöki rendeletekkel megkerüli a parlamentet, aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, és igyekszik elnyomni az ellenzéket.
Ahogy azt Billay Gábor szerzőnk elemző cikkében is kifejtette, a 2016-os sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotot – amely elsősorban azt jelentette, hogy Erdoğan a parlament beleegyezése nélkül hozhatott döntéseket – az államfő arra használta fel, hogy börtönbe zárhassa az ellenzéki HDP elnökségét.
Ekkor tartóztatták le, többek között, a párt akkori két társelnökét, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağt is, terrorizmus vádjával. A két politikus azóta is börtönben van, a tárgyalásuk nem nagyon halad. Eddig csak két vádpontban hirdettek ítéletet Demirtaş ellen, a többit négy éve folyamatosan halasztják.
A 2019-es helyhatósági választásokon a HDP politikusai összesen hatvanöt településen nyertek, mára azonban már csak hat polgármesterük maradt. A többi helyen a kormány terrorizmus vádjával egyszerűen eltávolította a kurd politikusokat pozícióikból, helyükre pedig saját embereit ültette.
A legnagyobb törökországi ellenzéki párt, a CHP isztambuli szervezetének vezetőjére, Canan Kaftancıoğlu-ra pedig 4 év és 11 hónapos börtönbüntetés vár, mert több Facebook-posztjában kritizálta az elnököt, aki feljelentést tett ellene „az elnök megsértésének” vádjával.
Az évtizedek óta nem látott mértékű infláció és a belső társadalmi feszültségek Törökországban az utóbbi időszakban jelentős elégedetlenséget szültek. Egy júliusi felmérésben már a CHP vette át az első helyet a jelenleg kormányzó AKP-től, ami pár hónap alatt 5 százaléknyi szavazót vesztett.
