Tagadja a Kúria, hogy elnökének bárrmilyen szerepe lenne az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában – jelent meg a legfőbb bírói fórum honlapján. 

„Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. […]Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem” 

– ezzel a közleménnyel a Kúria a brit Observer, a The Guardian nevű újság testvérlapjának állításaira reagált, amely szerint Orbán Viktor kormánya „folyamatosan túllépi” hatáskörét a bíróságok befolyásolása érdekében. A cikk szerint ennek a befolyásolási törekvésnek az egyik folyománya volt, hogy  júniusban a Kúria elnökének feleségét nevezték ki magas rangú bírói állásba, annak ellenére, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa.

A lap dokumentumokra hivatkozva állítja, hogy Kovács Helga Mariann, Varga Zs. András felesége annak ellenére lett kinevezve a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének, hogy a rivális jelölt szavazatianak kevesebb mint a felét kapta. A hvg.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a friss kinevezett Kovács Helga Mariann ebben a tisztségében politikai szempontból kényes ügyekkel is foglalkozhat.

Az általa vezetett bírói tanács foglalkozik például öröklési, kártérítési, személyiségi jogokhoz fűződő, sajtó-helyreigazítási, választási eljárási vagy közérdekből indított perekkel, de az eljárások elhúzódásával kapcsolatos kifogásokat és a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyeket is a fellebbviteli testület ezen kollégiuma tárgyalja.

„Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból”

– szerepel a Kúria cáfolatában, ami egyébként azért is érdekes, mert  Varga Zs. András korábban bírói gyakorlat nélkül lett a testület elnöke. A Kúria tehát nem tagadja, hogy a kinevezett jelölt jóval kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele, azt állítja viszont, hogy a kinevezésben Varga Zs. Andrásnak semmilyen szerepe nem volt. 

Korábban Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke is visszautasította, hogy a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a véleményező szerv javaslata a kinevezésre jogosultat nem köti. Azt ugyanakkor megerősítette a hvg.hu-nak, hogy Kovács Helga Mariann 14, a nem nyertes pályázó 36 támogató voksot kapott a szavazáson. Ezzel szemben megjegyezte, hogy Kovács Helga Mariann három szakjogászi végzettséggel és egy mesterképzésen szerzett diplomával rendelkezik, kiterjedt előadói és tudományos tevékenységet végez, tudományos fokozatának a megszerzése folyamatban van, valamint a nyolc évet meghaladó tanácsvezetői tapasztalata van. „Ezzel szemben a másik pályázó ilyen mértékű felkészültséggel nem rendelkezett” – írta az ítélőtábla vezetője.

Az ügy azért is rendkívül kínos, mert az Európai Bizottság a jogállamisági problémák miatt tartja vissza a Magyarországnak szánt helyreállítási pénzeket – a felsorolt aggályok között pedig az egyik első helyen szerepel az igazságszolgáltatás függetlensége. Az ezzel kapcsolatos aggályokat a magyar kormány folyamatosan tagadja.

Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírája a cikkben arról is  beszél, hogy kollégáival együtt évek óta „külső és belső befolyásolási kísérletek” tanúi, amelyek az elmúlt 12 évben, a Fidesz kormányzása idején rendszeresek lettek. Ilyen „egyértelmű belső befolyásolási kísérlet”, amelyet Vasvári példaként említett, a Schadl–Völner-ügy egyik fejezete, amiről a 444 a hazai országgyűlési választás előtt cikksorozatban számolt be. Ebben az esetben Jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy Schadl György az igazságügyi vezetés magas szintjein lobbizott azért, hogy a tisztségéből eltávolítsanak egy bírót, aki megítélése szerint akadályozta a mozgásterét a végrehajtók között.