Az Országos Mentőszolgálat jövő tavasztól új, biciklis mentőegységet alapítana, amelynek tesztüzeme heteken belül elindulhat. Az állomásvezetőknek fel kell mérni, a mentőápolók közül kik vállalnának szolgálatot az új kerékpáros mentőegységben többletbérezés ellenében.

A kerékpáros mentőegységet városokban, elsősorban Budapesten és általában a Közép-Magyarországi Régióban vetnék be. Budapest és környékén a leginkább túlterheltek a mentősök, naponta akár tíz-tizenöt mentőautót kell átvezényelni az ország egy másik pontjából  a fővárosba. A túlterheltség miatt előfordulhat, hogy tizenöt percnél tovább kelljen várnia a betegnek a mentőre.

Érdekes körülmény, hogy július 30-a óta piaci áron kell vennie üzemanyagot a rendőröknek, tűzoltóknak és mentősöknek, amiatt a tűzoltók nem gyakorlatozhatnak annyit, mint korábban, a mentősöket pedig spórolásra szólították fel.

A hozzáértők szerint biciklis mentősökre igenis szükség lehet nagyobb tömegrendezvényeken, fesztiválokon, koncerteken, utcai futóversenyeken stb. Ezek a mentősök elsősorban elsősegélyt végeznek, és olyan életmentő felszereléseket is magukkal hordoznak, mint defibrillátor, oxigénpalack, újraélesztő maszk.  Működhetnek a kerékpáros egységek mobil orvosi rendelőként is, ha a mentés nem igényel súlyosabb beavatkozást. Több nyugat-európai országban is van példa biciklis mentőkre.

Szükségességük mellett érvel Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző is. „Bizony, ennek is megvan, megtalálható a helye a mentési láncban” – írja. Az elemző mindemellett „rendkívül furcsának” tartja, hogy a Népszava információi szerint a kerékpáros egységet a túlterhelt mentősök könnyebbítésére használnák. A tehermentesítésre ugyanis a biciklis mentősök nem lennének alkalmasak a szakértő szerint, ahhoz több mentőegységre lenne szükség.

„Ugyanis a nagyvárosban nem azért nem ér ki a mentő, mert a dugóban elakad, hanem azért mert a mentőhívások számához képest kevés a mentőegység, ezen az sem fog segíteni, ha a meglévő állományból válogatok bringás mentőket, hiszen, akkor az itt szolgálatot adó éppen a mentőautóról fog hiányozni.

Vagy mentőegységből kell több azaz plusz humánerőforrás, vagy kevesebb hívásra kell reagálnia a Mentőszolgálatnak” – írja Kunetz Zsombor.

Szerinte a hívások egy része nem „klasszikus mentős munkát” igényel, tehát nem biztos, hogy minden híváshoz autós mentőegységet kell rendelni. Ilyen például, amikor a mentő COVID-tesztelni megy a helyszínre. A szervezetlenség következményeit az egészségügyi elemző úgy foglalja össze:

„Így a jelen helyzetben könnyen előfordulhat az, hogy a stroke-os beteg vár, míg a köröm alatti szálka művelet éppen zajlik. Ez a szervezetlenség senkinek sem jó, frusztráló a mentőegységnek, hogy tudásához képest olyan feladatot kap, ami sokkal alacsonyabb kompetenciával elvégezhető lenne, frusztráló a betegnek, hiszen nem jön a mentő, frusztráló az egyik kórházból a másikba átszállítást kérő orvosnak is, hiszen szeme előtt úszik el a beteg esélye a gyógyulásra, de ugyanígy frusztráló a mentésirányítónak is, hiszen nem tud oda küldeni mentőegységet, ahová nagyon kellene.”

Hasonló véleményen van a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. Közleményük szerint a „kapacitásbeli nehézségeket” a létszámhiány okozza, amin egy kerékpáros egység létrehozása nem fog változtatni. A szervezet szerint inkább bérrendezésre lenne szükség, hogy a mentős szakma újra vonzóvá válhasson.