Az LMP úgy gondolja, itt az idő, hogy Áder János végre tegyen is azért, hogy valóban ne szülessenek olyan döntések, amelyek felélik a jövőnket, ezért levélben fordul a volt államfőhöz, a Kék Bolygó Alapítvány létrhozójához – ezt Csárdi Antal, a párt országgyűlési képviselője mondta el szerdán sajtótájékoztatón.

Csárdi rámutatott, hogy Novák Katalin elődje „mindig rendkívül fennkölt módon védte a természetet”, legalábbis szóban. Majd az Áder Által létrehozott Kék Bolygó Alapítvány honlapján található hitvallásból idézett:

„A Kék Bolygó Alapítványt azért hoztuk létre, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben és a környezeti fenntarthatóság érdekében partnerei lehessünk minden, közös jövőnkért tenni akaró felelős embernek.”

Áder Jánosról közismert volt, hogy verbálisan szereti kifejezni a természeti értékek iránti aggódását, ez pedig igaz volt az erdőkre is. Legutóbb 2021 végén fájlalta azt egy ENSZ-konferencián, hogy jelenleg még évente egy olaszországnyi területtel megegyező erdő tűnik el a Földről. Idehaza nagyobb visszahangot akkor vert a fák és Áder kapcsolata, amikor 2017-ben aláírta a természetvédelmi területeken lévő erdeinket veszélybe sodró erdőtörvényt. Ez volt az a törvény, ami az addigiaknál több lehetőséget adott a tarvágásokra, minden uniós szabállyal ellentétes módon veszélybe sodorja a Natura 2000-es erdőket.  Akkor végül a legnagyobb zöld szervezetek a zöld ombudsman segítségével az Alkotmánybíróságra vitték ezt az ügyet, amely 2019-ben kimondta: egy adott terület már elért védelmi szintje nem csökkenhet, főleg nem gazdasági érdekek miatt.

Ahogyan arról az elmúlt napokban többször írtunk, a múlt héten a kormány a háborús veszélyhelyzetre és a „brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválságra” hivatkozva olyan rendeletet adott ki, amely jelentősen lazít a fakitermelés szabályain, és többek között lehetővé teszi, hogy védett erdeinkben tarvágást lehessen végezni.

Ez a döntés a sivatagosodó, kiszáradó Magyarországon olyan károkat okoz, aminek a helyreállítása lehetetlen, vagy rendkívül sok opénzbe kerül – kommentálta Csárdi a döntést, amely szerinte energetikai szempontból értelmetlen, mert másfél-két év kell a frissen vágott fának ahhoz, hogy azt tüzelőként lehessen használni.

Csárdi Antal felidézte, hogy az LMP eszközök széles skáláját vetette és veti be a napokban azért, hogy a kormányt jobb belátásra bírja: így egyebek mellett az Alkotmánybírósághoz fordultak egy beadvánnyal, Keresztes László Lóránt pedig a Fenntartható fejlődés bizottságának elnökeként a testület rendkívüli összehívását és Nagy István agrárminiszter meghallgatását is kezdeményezi a parlamentben. A bizottsági ülésen fakitermelési korlátozásokat eltörlő kormányzati rendelet előkészítési folyamata mellett az aszályvédelmi intézkedésekről is szeretnék kérdezni a tárcavezetőt.

A képviselő arra is kitért, hogy az LMP álláspontja szerint „senki sem fázhat télen”, és minden magyar család számára kell fűtési megoldást találni, de azt gondolják, hogy ez a döntés nem segíti az energiaszegénységben élőket, viszont tűrhetetlen rombolást okoz.

Pénteken tüntetés is lesz a Kossuth téren a fakitermlés könnyítése ellen, amelyen több tízezren jelezték  részvételüket.