Több mint 600 budapesti orvos felelt úgy a Magyar Orvosi Kamara kérdésére, hogy veszélyezteti a munkavállalását  a kisadózók tétetles adójának kvázi kivezetése. A kamara felmérésére válaszoló több mint 1200 orvos több mint fele maga is kisvállalkozóként dolgozott – derül ki a Telex keddi cikkéből. 

A vállalkozói státusz azért ilyen elterjedt ebben az ágazatban, mert régóta nincs már annyi szakorvos, hogy minden kórházban, rendelőben és ügyeletben legyen belőlük elég. Az orvosok ezért ezeket a feladatokat egyéni vállalkozóként látják el másod- vagy harmadállásban. 

Mint ismert, egy július 15-én megszavazott, már szeptembertől hatályba lépő törvénymódosítás értelmében csak a magánszemélyeknek számlát kiállító vállakozók adózhatnak a továbbiakban a kisadózók tételes adójának – más adónemekhez képest viszonylag kedvező – szabályai szerint.

A Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezete azt igyekezett felmérni, hogy hogyan érintheti tagjait a változás, miután leginkább Budapesten jellemző az orvosok főállás mellett végzett vállalkozói tevékenysége. Három kérdést küldtek ki mintegy tizenkétezer tagjunknak, amelyet  1223-an meg is válaszoltak: 

• Arra a kérdésre, hogy személyesen érint-e a kataszabályok változása az orvosokat, a válaszadók 63,8 százaléka (780 orvos) felelt igennel.
• A válaszadó budapesti orvosok 53,7 százaléka (657 orvos) látja úgy, hogy veszélyezteti a munkavállalását a megváltozott adózási környezet.
• Arra a kérdésre, hogy egy másik adózási formában folytatná-e orvosi tevékenységét, a válaszadók 51,9 százaléka, 635 orvos válaszolt igennel. (Az 588 nem válasz ebben az esetben nem tekinthető úgy, hogy aki ezt jelölte be, az mind abbahagyná orvosi vállalkozói tevékenységét, hiszen az első kérdésre 443-an mondták azt, hogy őket nem érinti a kataszabályok változása.)

A MOK korábban hiába kérte azt a kormánytól, hogy a betegbiztonság és ellátásbiztonság érdekében az egészségügy ígért átalakításáig az egészségügyi dolgozók mentesüljenek a katatörvény azon szabálya alól, ezt a kedvezményt egyedül a taxisok kapták meg.

A különböző szakmai szervezetek korábban azt is hangsúlyozták, tovább fokozhatja a bizonytalanságot, hogy sok ápoló, asszisztens is vállalkozói formában egészítette ki eddig szűkös kórházi keresetét, ezért ellátási gondokat okozhat az egészségügyben az új katatörvény. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a múlt héten arról beszélt az RTL Híradónak, ogy szervezetük legalább tízezer olyan munkavállalóról tud, akik a műtőkben, az intenzív osztályokon, az idősgondozásban, a háziorvosi rendelőkben és a magánellátásban is dolgoznak, és eddig katás adózók voltak.

A FESZ szerint a munkáltatók nagy része inkább erre ösztönözte a munkavállalót, mert számra is ez volt az olcsóbb megoldás. A szakszervezetnél egyelőre még nem tudják, hogy a katatörvény kit hogyan érint majd anyagilag, de az szerintük biztos, hogy munkaerőhiány lesz. Szerintük a műszakokat már elég régóta csak ezekkel a többletet vállaló, vagy úgynevezett bérnővérekkel, vállalkozóként is dolgozó orvosokkal, szakdolgozókkal tudják biztosítani, és ha a jövőben nem éri már meg nekik sem vállalkozóként ügyeletet vállalni, rendeléseken vagy magánrendelőkben dolgozni, az komoly ellátási problémákat okozhat.

(Telex, RTL)