„A találkozó eredményeként külügyminisztereink háromoldalú memorandumot írtak alá, amely megerősíti, hogy Törökország az e heti madridi csúcstalálkozón támogatni fogja Finnország és Svédország meghívását a NATO-tagságra”
– jelentette be Sauli Niinistö finn elnök kedd este, miután Törökország feltételei teljesülését jelentette be, így nem gördít további akadályokat a két skandináv állam NATO-csatlakozása elé.
A megegyezésre azután került sor, hogy Joe Biden amerikai elnök személyesen vette fel az ügyben a kapcsolatot Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, aki arra hivatkozva, hogy Finnország és Svédország „terroristákat rejteget”, és nem hajlandók kiadni Ankarának főként a PKK-val (Kurdisztáni Munkáspárt) összefüggésbe hozható személyeket, blokkolta a két ország NATO-csatlakozását.
Ahogyan azt Tóth Csaba a Mércén elemző cikkében korábban megírta, a finn és svéd politikai vezetők az első pillanattól kezdve nyitottnak mutatkoztak arra, hogy a „problémát kezeljék”, és Törökország kívánalmait kielégítsék. De Ben Wallace brit védelmi miniszter és Joe Biden amerikai elnök is úgy nyilatkozott, hogy Törökország politikai kívánalmait a csatlakozási folyamat során meg fogják hallgatni és annak figyelembevételével döntenek. Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy nemzetközi nyomást is gyakorolhattak a NATO különböző szervein keresztül a svéd és finn kormányra, annak érdekében, hogy tekintsenek el a kurd ellenzék további, nyílt politikai támogatásától Szíriában és Törökországban, ami annak vészes meggyengüléséhez, ellehetetlenüléséhez vezethet.
Svédország ráadásul mindeddig kifejezetten híres volt róla, hogy menedéket nyújt a politikai okokból üldözötteknek, többek között a Törökország által terrorizmussal, vagy puccsizmussal vádoltaknak. Ezt a hírnevet ez a döntés minden bizonnyal jelentősen ki fogja kezdeni.
Az ugyanis, hogy a török külügy nyilatkozata szerint Ankara „megkapta, amit akart”, nem nagyon jelenthet mást, mint annak a 33 főnek a kiadatását, akiket Törökország a Kurdisztáni Munkáspárt, illetve egyéb baloldali felkelő szervezetek tagjainak, illetve a 2016-os puccsban tevékenykedő gülenistáknak tart.
Ráadásul Erdoğan a tegnapi tárgyalás után elmondta, hogy ő és Biden megvitatják majd az új F-16-os vadászrepülőgépek és modernizációs készletek beszerzéséről szóló, megrekedt megállapodást. Ez arra utal, hogy Washington esetleg hajlandónak mutatkozhatott az évekkel ezelőtt, Ankara külpolitikai ámokfutása és emberi jogsértései miatt felfüggesztett vadászgép-eladások újraindítására, ez utóbbi az Egyesült Államok reputációjában okozhat kárt.
A holnapi madridi NATO-csúcs előtt közvetlenül tehát elvileg elhárult minden akadály a svédek és a finnek NATO-csatlakozása előtt.
