„A központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből” 30 milliárd forintot akar megspórolni a kormány – szúrta ki a Népszava a jövő évi büdzsé tervezetében. A lap szerint bármelyik állami hivatal, minisztérium vagy háttérintézmény kénytelen lehet megválni több dolgozójától.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné szerint egyre több visszajelzés érkezik hozzájuk, hogy a kormányhivatalokban, ahol jelenleg 37 ezren dolgoznak, komoly leépítésekre készülnek. Információik szerint az intézményeket nem egységesen érintik majd a kirúgások: tíz százalék fölötti létszámcsökkentési tervekről tudnak Szabolcsban, de a fővárosi szervezethez nem nyúlnának.

A Mérce megkeresésére az MKKSZ elnöke elmondta, bürokrácia csökkentés helyett bürokrata csökkentést tervez a kormány. „Ezt a folyosói pletykát nem is akartuk elhinni, egészen addig, amíg nem szembesültünk a 30 milliárdnyi forrás csökkentésről a tervezetben”- mondta Boros Péterné. Az elnök egyáltalán nem látja indokoltnak a leépítéseket, hiszen

„ha csak arra gondolunk, hogy milyen sorok kígyóznak a kormányablakok előtt, hogy hány okmányt kell meghosszabbítani, akkor világosan látszik, hogy nem munkaerőtöbblet van a szektorban, hanem munkaerőhiány”

-mondta.

Az MKKSZ még nem tárgyalt a kormánnyal, de szeretnék tisztázni, hogy a tervezett számok valósak-e. Ha a kormány pénzügyi okokra hivatkozva akar elküldeni -az elnök számításai szerint- körülbelül 3000 embert a kormányhivatalokból, akkor nem érti, hogy miért emelkedett duplájára a miniszterelnök fizetése. „Amikor a kormány azt mondta, hogy a megszorításokat magunkon fogjuk kezdeni, akkor azt gondoltam, hogy ez a központi közigazgatás szintje lesz. Ehelyett még több lett az államtitkár és a helyettes államtitkár is.” 

Ha a kormány a bürokrácia csökkentésével indokolná ezt a tervét, az akkor sem állná meg a helyét Boros Péterné szerint, hiszen a leépítés inkább bürokratacsökkentés.

A Miniszterelnökség a Népszavának azt nyilatkozta,

„a kormány elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett. 2018-ban egy nagy létszámleépítést már végrehajtottunk. Továbbra is az a célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van.”

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy korábbi kormányinfón kijelentette, az összesen 900 milliárd forintba kerülő rezsi és honvédelmi alap fenntartásához komoly megszorításokat hajtanak végre, többek között a minisztériumok költségvetését is csökkentenék. A Népszava szerint azonban

a minisztériumok költségvetésének tervezett tíz százalékos lefaragása elsősorban nem az egyre inkább gyarapodó központi apparátus létszámának csökkentését, sokkal inkább a vidéki hivatalok és intézmények munkatársainak elbocsájtását jelentheti.

Ez viszont már a „feltétlenül szükséges” munkaerőt is érintené, ugyanis a nyugdíjba vonulók helyét már most sem tölthetik  egyes kormányhivatalokban . Az ukrán határ mentén dolgozó tisztviselőket felzaklatták a nagy szabolcsi leépítésekről szóló hírek, ugyanis a menekültek ügyeinek intézése miatt a háború előttinél a mostani létszám mellett is sokkal több a munkájuk. Egy alföldi kormányhivatal munkatársa szerint pedig már hosszú ideje folyamatos az elvándorlás a területről, felkészült munkatársak elvétve érkeznek, építési hatósági ügyekkel foglalkozó mérnököt és rehabilitációs orvosszakértőket pedig az állam által kínált bérekért lasszóval sem tudnak fogni.

A közszolgálatban dolgozók létszámát ironikus módon az a kormány duzzasztotta fel jelentős mértékben, amely most komoly leépítésekbe kezd. Az MKKSZ 618 ezer  dolgozót tart nyilván, akik valamilyen formában az államtól kapják a fizetésüket. A létszám a 2010-es zárszámadásban még csak 227 ezer fős volt, amely az Orbán-kormány központosításával ugrott meg több mint kétszeresére az elmúlt évtizedben.

A leépítések hírére Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő is reagált, aki közleményében kijelentette, a kormány azzal párhuzamosan indít el leépítéseket, hogy Orbán Viktor fizetését megduplázták, a kormánytagoknál pedig eltörölték a bérplafont. Ráadásul egy olyan szektorban lesznek elbocsájtások, ahol még a meghirdetett álláshelyeket sem tudják betölteni az alacsony bérek miatt, a létszámhiány miatt pedig rendszeresen előfordul, hogy a dolgozókat a megszokott munkájuktól távol eső feladatokra kötelezik.