Több önkormányzat már az első fél év vége előtt a csőd szélére sodródott a piaci árazás miatt, így például Balmazújváros egy évre szánt rezsipénze négy hónap alatt fogyott el. Annak ellenére, hogy 25 százalékkal szántak többet a tavalyinál gáz-, víz- és villanyszámlára – írja az ATV. A csatorna tudósításából kiderül, amíg tavaly április végéig 14 millió forintba került az összes intézmény rezsije, addig ugyanebben az időszakban ez már alulról súrolta az 50 milliót. Így az önkormányzat most már nem fizeti a gázszámlákat,
mert nincs miből.
A város pénzügyi vezetője azt nyilatkozta, már megszorításokat kell eszközölniük ahhoz, hogy a számlákat egyáltalán fel tudják vinni kötelezettségvállalásként. A város polgármestere, Hegedűs Péter szerint a kormány ki akarja véreztetni az önkormányzatokart, hogy később központosítsa a települések irányítását.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a szombaton bejelentett intézkedéscsomag 2-2,5-szeres áremlkedést is jelenthet az önkormányzatok számára. Ez minden önkormányzatot érint, és amíg a nagyfogyasztóknak is komoly érvágás lesz, ők a magasabb bevételeik miatt ki tudják talán gazdálkodni, de a kisebb településeknek pótlólagos támogatásra lesz szükségük.
„Esetleg másban kell gondolkodnunk, például fel kell okosítanunk a közvilágítást, és 11 órától minden második lámpa fog égni, vagy éjjel egytől le kell kapcsolni az egészet hajnal négyig”
– mondta az elnök. Tab település polgármestereként hozzátette azt is, kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen nem könnyű a villanyszámlán spórolni, mert olyan, egész nap a lakosságot szolgáló intézményeket működtetnek, mint a bölcsődék, óvodák, egészségügyi és szociális ellátók.
„Három hónap múlva már égni fog a talaj mindenki alatt”
– tette hozzá.
Wittinghoff Tamás, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökségi tagja, Budaörs polgármestere a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, tragikus következményei lesznek az önkormányzatok rezsicsökkentés alóli kivonásának. Szerinte még a szolgáltatók sem tudják milyen következményei lesznek az intézkedésnek, mivel érvényben lévő szerződések vannak köztük és a településvezetések között, amelyekben meghatározott árak vannak.
Anyagilag egy megyei jogú városnál ez milliárdos kiesést jelent, de egy kisvárosnál is százmilliós lesz a kormány okozta kár.
Wittinghoff hozzátette azt is, hogy most is látszik, mennyire elhibázott intézkedés a rezsicsökkentés, hiszen ha kivezetik, akkor azonnal iszonyatos problémákat okoz, így csak látszat megoldást jelenthet. Hozzá tette, az EU-s pénzeket látszatberuházások helyett energiakorszerűsítésre, napelemtelepítésére és más energiafelhasználási fejlesztésekre kellett volna költeni.
Ahogyan arról vasárnap beszámoltunk, a kormány szombati ülésén úgy határozott: a rezsicsökkentési szabályokat úgy módosítják, hogy „villamosenergia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó lesz jogosult”, tehát a vállalkozások és az önkormányzatok nem.
Ez még Cser-Palkovis András, Székesfehérvár kormánypárti vezetője, szerint is nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Ő az egyeztetéseket hiányolja, és nem hisz benne, hogy minden település ki tudja gazdálkodni a pluszkiadásokat. Cser-Palkovics András azzal számol, hogy a városnak évente 2-3 milliárdos többletköltséget jelent majd, ha kiesik a rezsivédelemből.
