A Népszava összesítette a kormány nemrég benyújtott költségvetés-tervezetét, amelyből kiderül, az Orbán-kormány kifejezetten optimista a közeljövőt illetően: a gazdaságtól továbbra is dinamikus növekedést várnak, előrejelzéseik szerint az 4,1 százalékkal fog bővülni míg az infláció mindössze 5,2 százalék körül fog alakulni. Ezek alapján a szabad tartalékok viszonylag szűknek számító 170 milliárd forintot tesznek ki, míg javarészt lekötve összesen 1230 milliárd forint tartalék képződik. A tavalyi évhez képest jelentősen csökken a Pénzügyminisztérium tervei szerint az államháztartási hiány.

Varga Mihály szerint a következő év a rezsi és a honvédelem költségvetését hozza, míg a Népszava értékelése szerint a nagy vesztese a kiadások tervezésének az egészségügy, amely jövőre 2669 milliárdot kap, az ideihez képest mintegy 100 milliárddal többet, ám ez 3,7 százalékos bővülést jelent mindössze az állami ráfordításban, míg az infláció – ezek szerint – 5,2 százalékos lesz, tehát reálértéken csökkenni fog a támogatás.

Az egészségügyhöz való hozzáállást a lap szerint jól mutatja, hogy csak a Pénzügyminisztérium személyi költségeire 14 milliárdot szán a kormány, míg a Budapest főváros és teljes környékének egészségügyi fejlesztéseit tartalmazó Egészséges Budapest Programra 4 milliárddal kevesebbet. A programról, melynek keretében a kabinet öt éven keresztül évi 10 milliárd forinttal támogatja a fejlesztések megvalósulását, 2019-ben egyezett meg a főváros és a kormány, de utóbbi tavalyelőtt és tavaly is elvette végül annak támogatását, 2020-ban 10 milliárd, 2021-ben 13 milliárd forintot.

Mindeközben – ahogyan arról mi is beszámoltunk – Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség kongresszusán június elején úgy fogalmazott, hogy a kórházak közel negyedével, a szakrendelők ötödével kevesebb beteget láttak el idén, mint a járvány előtt, a krónikus osztályok pedig korábbi teljesítményüknek csak a 38 százalékát produkálták. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos típusú terápiához, diagnosztikához a rászorulók nem jutnak hozzá: a páciensek egy része be sem jut be az ellátórendszerbe, konzervatív (vagyis nem műtéti) terápiák maradnak el, emiatt sokaknál egyből műtétre van szükség. A lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése oly mértékben csökkent, hogy azonnali beavatkozásra lenne szükség. A főigazgató szerint a jelenlegi finanszírozási forma nem elég hatékony, az intézmények 19-31 százalékkal több pénzt kapnak, mint amennyit a teljesítményük indokolna, eközben ráadásul tovább nő az eladósodás is – április végére 25,7 milliárdra nőtt a kórházak tartozása.

A Magyar Kórházszövetség pár nappal ezelőtti közleménye szerint az egészségügyben dolgozók az elmúlt két és fél év gyors alkalmazkodást és önfeláldozást igénylő munkájában elfáradtak, sokan kiégtek. A hátrányos helyzetű térségekben az alapellátás meggyengült, és a kórházakban is kevés az orvos. A kemény, nyílt piaci versenyben az intézmények nem képesek megtartani gazdasági és műszaki dolgozóikat sem.

A rendőrség finanszírozása nem csak reálértéken, de névlegesen is csökkenni fog. Az oktatásra szánt kiadások mindeközben 9 százalékkal növekednek majd, ami jelentheti egy bérfejlesztés előirányzását is, erről valószínűleg majd több is kiderül a következő időszakban. Egyelőre azonban – az egészségügyhöz hasonlóan – ezeken a területeken is felmondási hullám várható az ágazatok szakszervezetei szerint.

Az uniós támogatások kérdésében is optimista a külpolitikai játszmákban az utóbbi időben ügyeskedő kormányzat, így Varga Mihály szerint „hamarosan Magyarország is megkaphatja helyreállítási pénzeket.”