Orbán Viktor miniszterelnök szerda kora este Facebook-videón jelentette be, a kormány úgy határozott a háborús veszélyhelyzeti különleges jogrend első napján, hogy két különleges alapot hoz létre, egyrészt a drasztikus áremelkedések miatti megélhetési nehézségek ellensúlyozására, másrészt a honvédség fejlesztésének céljából. Előbbit Orbán a háború és a brüsszeli szankciós politika számlájára írta, utóbbit,

vagyis, hogy pontosan mi szükség van a hadsereg „haladéktalan”, új forrásokból való fejlesztésére, nem indokolta.

Érvelése szerint az „emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert”, ezért kötelezik

„a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.”

A holnapi napon részletezendő intézkedések időbeli hatálya a 2022-es és 2023-as év.

Ahogy arra áprilisi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet, „Háborús és humanitárius veszélyhelyzetre cserélhetik az egészségügyit”, az újabb veszélyhelyzet a demokratikus jogalkotást csorbító válságok sorába illeszkedik be. Magyarországon 2015 óta különböző veszélyhelyzetek válfajai váltják egymást. Először a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet hajlította a jogot, majd jelentősebb tartalmi változást az egészségügyi veszélyhelyzet 2020. március 11-i bevezetése hozott. Ennek keretében az egészségügyiek mellett számos politikai korlátozást is bevezettek, jelentősen megnövelték a kormány döntési jogköreit.

Most, az éjféltől bevezetett különleges jogrenddel ezt a hagyományt folytatja az ötödik Orbán-kormány is.