Az Országgyűlés mai ülésén Keresztes László Lóránt az LMP alelnöke felszólalásában ismét arról beszélt, hogy a szlovákiai Rozsnyó járásban már hónapok óta ömlik a mérgező bányavíz a Sajóba, azonban elmondása szerint ezt a szlovákiai kormány nem kezeli megfelelően, szavaival élve a „bénultság és a tagadás állapotában van”.

Az LMP alelnöke múlthéten járt a szennyezés forrásánál, Alsósajó településen, ahonnan végigkövette a folyót egészen Magyarországig.

A folyó állapotáról már múlt hét kedden értesítette a képviselő az Országgyűlést és a Fenntartható Fejlődés Bizottságát is.

„Kifejezetten kértem Szijjártó Péter miniszter urat és kértem Nagy István miniszterurat is, hogy mindkettejük a saját portfóliójuknak megfelelően a leghatározottabb lépéseket tegyék meg az ügy megoldása érdekében. Azóta én arról tudom tájékoztatni önöket, hogy eltelt egy újabb hét, és semmi nem változott”

– tette hozzá Keresztes.

Elmondása szerint naponta kettő és féltonnányi szennyezőanyag jut a Sajóba, emellett nyoma sincs annak, hogy bármilyen szakember foglalkozna ezzel a problémával, még az ehhez szükséges előkészületeknek sincsen nyoma.  A szennyezőanyag bejutásának forrását a mai napig nem kerítették el. Továbbá a szlovák hatóságok nem hirdettek veszélyhelyzetet a szennyezés kapcsán.

Továbbá azt is hozzátette, hogy természeti kincseinek védelme egy közös feladat, pártidentitástól független, mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról „cselekedni kell”.

„Én azt gondolom, hogy egy ilyen kérdésben mindannyian érezzük felelősségünket és bizony mindannyian illetékesek vagyunk, és cselekednünk is kell, hogy a legfontosabb dolgot megtegyük, tehát a szennyezést, a további szennyezés bejutását megakadályozzuk. És ebben a kérdésben a magyar kormánynak nemcsak erkölcse, hanem jogi lehetőségei is vannak lépésekre. És arra szeretnék konkrétan rákérdezni, hogy mit tett eddig a kormány?”

–jegyezte meg az LMP alelnöke.

Keresztes kérdéseire Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes reagált, aki szerint a szennyezés a Magyarországi szakaszon nem észlelhető, és jelenleg is folyamatosan „szakemberek vizsgálják a víz minőségét és vízi élővilág állapotát”.

„Szerencsére hazánkban eddig határértéken túli nehézfém-szennyezés, szaghatás, habzás, halpusztulás nem tapasztalható”

– jegyezte meg.

Azt is megtudhattuk, hogy a kormány már elkérte a szlovák kormánytól a méréseik eredményeit, a megtett intézkedésekről és a szennyezés hígításának további lehetőségeiről. Emellett a magyar vízügyi ágazat másodfokú vízminőségi készültséget rendelt el március 13-án az érintett folyószakaszon, ahol azóta folyamatos figyelőszolgálat működik a Sajóban és a Tiszán is.

„A Sajó megfelel a meghatározott határértékeknek, a vízből mérhető toxikus fémek határérték alatt vannak a hazai szakaszon, a Sajó szlovákiai szennyezése a jelentős, többszöri hígulásnak köszönhetően hazánkban nem okoz hazánkban a határértéket meghaladó vízszennyezést”

– részletezte a helyzetet az agrárminiszter-helyettes.

Farkas Sándor azt is elmesélte, hogy igaz, ő nem járt az érintett szakaszon, de az egyik ismerősének az édesapja, aki a Sajón horgászik „hetek óta”, azt mondta, hogy „különösebb szennyeződést, akár haltetemeket nem talált, sőt mondhatni azt, hogy jó fogási eredményekkel tudott szolgálni”.

„Ez természetesen nem egy szakmai kérdés, hanem egy egyszerű emberi kérdés”

– tette hozzá.

A horgászok beszámolói ellenére ez a szennyezés komoly problémákat okozhatnak a vízi élőlények életterében. A hosszú ideig fennálló, folyamatos kiülepedés miatt a fenéklakókat fenyegeti legjobban ez a veszély.