Bár számítottak rá a pedagógusok, hogy nem kap önálló minisztériumot az oktatás az új Orbán-kormányban sem, az meglepte őket, hogy a Kásler Miklós vezette EMMI feloszlatásával végül tényleg a Belügyminisztériumhoz került a terület – mondta az Mfornak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.
Nagy szerint semmi sem indokolta a lépést, „a jogszabálytervezetben sincs indoklás, csak hogy a háború ellen meg kell védeni az országot”, ugyanakkor egy olyan területről van szó, amelynek képviselői „sokat kakaskodtak” – talán ezzel érdemelték ki, hogy innentől Pintér Sándor parancsait követhetik majd.
A PDSZ attól tart, hogy ennek következményeként az egészségügyhöz hasonlóan alakíthatják át az oktatást is – ezt ugyanis már 2020 óta pedzegeti a kormány. A szakszervezetek régóta kérik a kormányt a pedagógusbérek rendezésére – többek közt például a 2008 óta változatlan bértábla módosítására -, de mindig az volt a válasz, hogy új jogállási törvény készül, azzal rendezik majd az ügyet.
Mint azt Nagy felidézte a lapnak, az új jogállás bevezetése eddig sehol sem hozott pozitív változást: a szakképzési törvény szerint például a dolgozóknak rengeteg pluszmunkát nem fizetnek ki, a munkaidőkeret pedig még a munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabb a munkavállalók számára. De az egészségügyben sem lett jobb dolgozni: a tavaly márciusban életbe lépett új egészségügyi szolgálati jogviszony nyomán az orvosok és az egészségügyi dolgozók közti bérfeszültség csak még tovább nőtt, a változás a szakdolgozók számára béremelést nem, újabb hátrányokat viszont hozott például a sztrájkjog további korlátozásával és a kollektív szerződés tiltásával.
„Attól tartunk, hogy minket is felmondási tilalommal, átvezényléssel és hasonlókkal sújtanak majd. De a parancsuralmi módszerek nem valós megoldások, csak átmenetileg lehet elfedni dolgokat. Attól is tartunk, hogy lehetetlenné teszik majd a tömeges lemondásokat a közalkalmazotti jogviszonyról, és lehetetlenné teszik a tömeges felmondásokat a nem állami intézményekben”
– mondta a lapnak Nagy Erzsébet.
Úgy véli, hogy az oktatási államtitkár személyét illetően a kontraszelekció fog érvényesülni, ilyen viszonyok közepette ugyanis a szakmában szóba jöhető, elismert szakemberek közül aligha vállalna be valaki egy olyan szerkezetet, melyben a közvetlen felettese a belügyminiszter.
Nagy szerint az egyetlen kapcsolódási pont a belügy és az oktatás között a 2021-ben bevezetett iskolaőrség, ami utólag visszatekintve a mostani döntés előfutáraként is felfogható.
Hogy milyen jövő elé néz az oktatásügy, az hamarosan kirajzolódhat, a pedagógus-szakszervezetek ugyanis a márciusi sztrájkot és polgári engedetlenségi hullámot követően az új kormány megalakulása után folytatni kívánja a kormánnyal a sztrájktárgyalásokat a pedagógusok elismeréséért, melynek fontos része a méltatlanul alacsony bérek rendezése (ami az egyre aggasztóbb pedagógushiányt is csillapítaná) és a munkaterhek csökkentése.
