Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan pénteken beperelte a legnagyobb ellenzéki párt, a Kemal Attaürk politikai örökségét képviselő balközép formáció, a Köztársasági Néppárt (Cumhuriyet Halk Partisi – CHP) elnökét, Kemal Kılıçdaroğlu-t az „elnök megsértésének vádjával”.

A CHP elnöke azzal vívta ki maga ellen Erdogan haragját, hogy egy nappal korábban élesen bírálta az elnököt, miután az török fellebbviteli bíróság helyben hagyta az az ítéletet,melynek értelmében a balközép párt isztambuli szervezetének vezetőjére, Canan Kaftancıoğlu-ra 4 év és 11 hónapos börtönbüntetés vár, mert több posztjában kritizálta az elnököt.

Az ítélet kapcsán tartott megmozduláson Kılıçdaroğlu a CHP isztambuli székháza előtt egy „álszent, opportunista manipulátornak” nevezte Erdogant, akit arra is figyelmeztetett, hogy az általa képviselt „arcátlanság és elnyomás” hamarosan a végéhez ér. Ezekért a kijelentéseiért Erdogan most félmillió lírás (több mint 12 millió forintos) sérelemdíjat követel politikai riválisától.

Az elnök megsértése régóta büntetőjogi kategória Törökországban, azonban mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, az ezzel kapcsolatos eljárások száma rohamosan megnövekedett Erdogan hatalomba lépése óta.

A jelenlegi államfő 2014 és 2020 között 38581 peres eljárást indított az elnök személyének megsértése vádjával. Az adatokat Gülizar Biçer-Karaca, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) képviselője hozta nyilvánosságra.

Biçer-Karaca az adatokhoz hozzátette, hogy az Erdoğant megelőző öt elnök összesen indított 1816 ilyen típusú pert.

Az első nagyobb arányú ugrás az ilyen perekben Erdoğan közvetlen elődje alatt történt, Abdullah Gül elnök 7 év alatt közel 850 eljárást indított, és már az is több mint négyszeres emelkedés volt az ő elődjéhez viszonyítva. Ehhez képest Erdoğan alatt több mint 2000 százalékkal emelkedtek az elnöki személy megsértéséért indított eljárások.

A most közölt adatok szerint a személyére kissé érzékeny török elnök által indított sérelmi pereskedésekben

• 2018-ban 2775,
• 2019-ben 4291,
• 2020-ban 3665 embert ítéltek el.

Ezek az eljárások leginkább török állampolgárok ellen irányultak, azonban Erdogan több alkalommal is hívta már fel magára a figyelmet azzal, hogy a tevékenységét külföldi országban bíráló külföldi állampolgárok ellen indított eljárást.

Tavaly novemberben az elnök beperelte a görög Dimokratia (Demokrácia) nevű újságot, amiért annak címlapján 2020 szeptemberében „Siktir Git” (törökül kb.: „Baszd meg”) címmel jelent meg egy cikk, amelyben Erdoğan és egyéb török hivatalosságok akcióit kritizálták a két ország közötti tavalyi feszültségek idején.

Erdoğan elnök ügyvédei az újság főszerkesztőjét, két vezető szerkesztőjét és egy újságírót pereltek be egy ankarai bíróságon, öt évig terjedő börtönbüntetést kérve a vádlottakra.

„A görög hatóságoknak is megküldött hivatalos jogi szöveg tele van provokációkkal. Az Égei-tengert „Szigetek tengerének” nevezik benne, és a török fél azzal vádolja az újság dolgozóit, hogy akadályozzák Erdoğan úr mediterráneumi és égei-térségbeli törekvéseit.”

– áll a Dimokratia hivatalos reakciójában.

Mint arról mi is többször beszámoltunk, az Oruç Reis török kutatóhajó, több török hadihajó kíséretében számos alkalommal, a nemzetközi hajózási egyezményeket megszegve lépett be görög és ciprusi felségvizekre a tavalyi év során, arra hivatkozva, hogy Ciprus török felének birtoklása okán nekik is joguk van a ciprusi Exkluzív Gazdasági Zónában fellelhető nyersanyagokra. A görög admiralitás azonban már 2020 augusztus 13-án közölte, az Oruç Reis nem rendelkezik a felmérésekhez szükséges eszközökhöz sem, megjelenése szerintük egyszerű politikai provokáció Görögország és az EU ellen.

2016-ban pedig azért keveredett egy kisebb diplomácia botrány Németország és Törökország között, mert Erdogan beperelt egy Jan Böhmermann nevű német humoristát, aki egy igen obszcén versikében bírálta az autoriter vezetési stílusáról ismert török államfőt.

Szándékosan provokatív akciójával Böhmermann célja az volt, hogy felhívja a német közvélemény figyelmét arra az igen abszurd helyzetre, hogy Németországban abban az időben még létezett az a fenségsértést büntető törvény, melynek értelmében német állampolgárokat azért lehetett a bíróság elé citálni, mert megsértettek egy külföldi főméltóságot.

Az ügyben a török kormány eljárást követelt, amelynek elindítását kezdetben az akkori német szövetségi kancellár, Angela Merkel is támogatta, bár később elnézést kért az ügyben tanúsított magatartása miatt. Böhmermannt ellen végül ejtették a vádakat, néhány évvel később pedig a fenségsértést büntető törvényt is hatályon kívül helyezték az országban.