Hivatalos jegyzéket küldött az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Johannes Hahn a magyar kormánynak arról, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben – jelentette be Margarítisz Szkínasz, a Bizottság alelnöke szerda délben a brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Ursula von der Leyen, Európai Bizottság elnöke már április elején jelezte, hogy megindul az eljárás Magyarország ellen. A jogállamisági eljárásról 2020 decemberében egyeztek meg a tagállamok azt követően, hogy a magyar és a lengyel kormány hosszú ideig késleltették a 750 milliárd eurós helyreállítási alap és a több mint ezermilliárd eurós hétéves költségvetés elfogadását.
Hosszabb ideig azonban így is állt az ügymenet, mert az Európai Unió Bíróságnak döntenie kellett arról, hogy az Európai Bizottság érvényesítheti-e a bő másfél éve heves viták és alkudozások alapjául szolgáló jogállamisági mechanizmust az uniós szabályokkal szembeszegülő tagállamok, így elsősorban Magyarország és Lengyelország ellen.
A Bíróság végül február 16-án elvetette Magyarország és Lengyelország keresetét, s utat engedett a jogállamisági mechanizmusnak. Végül Lengyelország ellen nem indították el az eljárást.
A jogállamisági eljárás arra szolgál, hogy az EU közbeavatkozzon, ha úgy látja, hogy az uniós pénzügy érdekek veszélybe kerülnek, mert sérülnek a jogállamisági elvek. A Bizottságnak bizonyítani kell a közvetlen kapcsolatot a jogsértés az EU pénzügyi érdekeinek sérelme között.
Éppen ezért az egész költségvetést nem fogja érinteni a szankció, csak egyes programokat.
A büntetések között lehet az érintett forrás felfüggesztése, a pénzek visszavonása, csökkentése, vagy visszafizetése kötelezés. A folyamat 6-9 hónapot vesz igénybe, amelynek a végén a tagállamok tanácsa elfogadja az Európai Bizottság javaslatát a pénzügyi intézkedésekről. A tagállamok csak minősített többséggel térhetnek el az Európai Bizottság előterjesztéséről, ami azt jelenti, hogy az uniós országok legalább 55 százaléka, azaz az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselő országok legalább 55 százaléka támogatja.
Fontos szabály, hogy a végső felhasználók érdekeit védeni kell, vagyis a forrásokat el kell hozzájuk juttatni. Ezt a tagállamnak saját költségvetésből kell fedeznie.
Margarítisz Szkínasz sajtótájékoztatója után a Bizottság egyik tisztviselője az újságíróknak elmondta, hogy Magyarországot az uniós források felhasználásával kapcsolatos „aggályok” miatt vizsgálják. A tisztviselő megjegyezte, hogy az aggályok az uniós források elosztására, a közbeszerzési szerződésekre és a kiosztott uniós pénzek ellenérzésére vonatkoznak.
A tisztviselő szerint a magyarországi kormány a megfogalmazott aggályokat több mint egy évtizede figyelmen kívül hagyja, s „nincsen javulás” a „folyamatos” jogsértések esetében.
