Sajtótájékoztatót és levél átadást szervezett a Klebelsberg Központ elé a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület, a Láncreakció oktatási munkacsoport és a Bliss Alapítvány, miután kiderült, a KLIK nem szándékozik támogatni a budapesti Bóné András Kommunikációs és Fejlesztő Iskolát, amely 12 súlyosan-halmozottan sérült gyermeket lát el nappali tagozaton és több száznak végez évente vizsgálatot és ad tanácsot.
Trexler Erik, a Bliss Alapítvány ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, azért gyűltek össze a Klebelsberg Központ előtt, mert veszélybe került a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek oktatása. Alapítványuk 35 éve segíti a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek komplex rehabilitációját, aminek köszönhetően a beszédképtelen gyerekek is képessé vállnak kifejezni gondolataikat, érzéseiket.
Hazánkban elsőként az alapítvány iskolája karolta fel a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek oktatását – mondta el Trexler. Azonban ez most veszélybe kerülhetett, mivel az iskola működését csak 50%-ban fedezi az állami támogatás, hiszen nem állami és nem egyházi fenntartású intézményről van szó. Így a működéshez szükséges költségek egy részét az alapítványnak kell előteremtenie. Ez csak úgy tud megvalósulni, ha a szülők fizetik ki a hiányzó részt.
„Fontos megemlíteni, hogy azok a családok, akik iskolánkba járatják a gyerekeiket ne azért választják iskolánkat, mert anyagi jólét miatt megtehetik, hanem azért, mert nem lenne hova menniük, kiszorulnának az oktatásból.”
Ezt bizonyítja Trexler szerint az is, hogy az idei tanévben ún. ellátási szerződést kötöttek a tankerületek a Bliss alapítvánnyal annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek és ne sérüljenek az oktatáshoz való jogaik.
Most is, ahogy az előző év szeptemberében, ígéreteket kaptak a szülők arra, hogy lesz állami intézmény gyermekeik számára. Azonban a szülők mérhetetlenül csalódottak, hiszen szeptemberben is ezt az ígértet kapták, de később kiderült, nem tudják megoldani a tankerületi központok a gyermekek ellátását így az alapítvánnyal kötöttek szerződést.
Ezeknek a családoknak nem lenne hova menni, hiszen nem kapnák meg azt a színvonalas oktatást, amit a Bliss alapítvány nyújtott. Trexler bízik abban, hogy a sajtótájékoztató hozz valamiféle változást és a súlyosan halmozottan fogyatékos gyerekek megfelelő oktatásban kezdhetik meg a következő tanévet.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a KLIK-et és az EMMI-t is. Válaszaikkal cikkünket frissítjük!
Csiznier-Kovács Andrea a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület vezetője arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy országosan sérül a súlyosan halmozottan sérült gyermekek oktatási helyzete.
„Ma Magyarországon több, mint 1200 gyerek alapvető jogai sérülnek, vagyis súlyos jogsértés áldozatai, ugyanis nem tudnak iskolába járni, mert vagy iskola nincsen, vagy gyógypedagógus nincsen, aki oktathatná őket”
mondta el Csiznier-Kovács, hozzátéve, hogy Magyarországon minden gyermek tanköteles, az állapotától teljesen függetlenül. A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy a súlyosan halmozottan sérül gyerekek heti minimum 20 órában kell, hogy megkapják a fejlesztő foglalkozásokat. De Magyarországon rendszerszintű a diszkrimináció és az esélyegyenlőtlenség, mivel a gyerekek nagyrésze 5-6 órát kap hetente.
„Képzeljék el mi történne akkor, ha egy átlagos iskolában a gyerekek órarend szerinti óráinak pusztán 10-20-30%-án vehetnének részt?”
– tette fel a kérdést Csiznier-Kovács Andrea, aki szerint a sérült gyerekek esetében rendszerszintű a hiba. A gyakorlatban az történik, hogy a tankerületek a fenntartói a szakértői bizottságoknak is, akik meghatározzák a fejlesztő oktatásban a gyerekek óraszámát és az iskoláknak is a tankerületek a fenntartói, akik biztosítják ezt az óraszámot. Ha az iskola nem tudja biztosítani az előírt óraszámot, vagy a gyógypedagógus hiány miatt, ami rettenetes mérteket ölt, vagy az intézmény hiány miatt, akkor mint fenntartó egyszerűen utasítja a szakértői bizottságot, hogy annyi óraszámban határozza meg a gyermek fejlesztését, amennyit az intézmény biztosítani tud – összegezte az Egyesület elnöke, hozzátéve:
„A szülőket kényszerpálya elé állítják: ha nem írja alá az 5 óra fejlesztést, akkor a gyermekük semmit nem kap.”
A szülők többsége így aláírja az 5 órát egy meg sem jelenik ez a hiány: papíron minden rendben van, papíron minden gyermek megkapja a fejlesztést. A rendszer hibái miatt a rendszer nem mutatja meg a hiányokat és a törvénysértéseket.
Az EU pályázatok az utóbbi években biztosíthatták volna azt, hogy ez a helyzet alapvetően megváltozzon. 1200 új iskolai férőhelyre lett volna EU-s forrás, ehhez képest az utóbbi években 24 új hely létesült.
Ez azt jelenti, hogy a költséghatékony működés miatt a súlyosan sérült gyerekek alapvető jogai sérülnek ma Magyarországon.
Csontos Gyöngyi, az egyik szülő, akinek a gyermeke jelenleg is a Bliss alapítványnál tanul elmondta, Zsófi már 3 éves kora óta áll kapcsolatban a szervezettel, most 23 éves lesz. az utolsó évét töltené el az iskolában, ami úgy tűnik meg fog hiúsulni. A tankerülettel folytatott, tavalyi iskola kezdés előtti küzdelmét foglalta össze az édesanya.
Tavaly májusban a tankerületi központ felé fordult azzal a kéréssel, hogy biztosítsa gyermekének oktatását, mivel az alapítvány költségeit nem tudták már a szülők fedezni. A tankerület választ küldött, de megoldást nem adott. Csak jogi paragrafusokat, amik alapján el kellett járnia és a szakértői bizottsághoz fordulnia, aminek az igazgatója ugyanaz, mint a tankerület vezetője. A bizottság értetlenül állt a helyzet elé, mivel Zsófinak a Bliss alapítvány iskolája már ki volt jelölve.
Mégis az volt a válasz, hogy a szülőnek küldtek egy intézményi listát, ami alapján nekem, mint szülőnek kellett felvennem a kapcsolatot velük és megkérdezni, hogy ki tudná felvenni Zsófit a következő tanévre.
A válasz mindenhonnan: nem.
Leginkább férőhely-hiányra hivatkoztak, de voltak olyanok is, akik azt írták, náluk nem is létezik fejlesztő-nevelő oktatás, vagy nincsenek meg a tárgyi, személyi feltételek. Ezt Csontos visszaküldte a szakértői bizottságnak, aki felkérte a tankerületet, hogy biztosítsa Zsófinak az ellátást. Meg jött a válasz, ami az édesanya szerint még ennél is cifrább volt,
ugyanaz az intézmény, ami őt elutasította, a tankerületnek már igennel válaszolt.
De egyik felajánlott variáció sem volt megfelelő. Az egyik az lett volna, hogy Zsófit otthonában utazó pedagógus fogja tanítani, mire Csontos megkérdezte, hogy „20 órában hetente?”, erre az igazgató úgy reagált, az elég nagy probléma lenne, mert neki erre akkor új státuszt kellene létesíteni. Ez sokkal drágább, mint a jelenlegi Bliss alapítványos finanszírozás.
Csontos szerint a másik felajánlott lehetőség még ennél is furcsább volt. Eszerint úgy tudták volna biztosítani a lánya oktatását, ha állami gondozásba helyezik.
„Jól hallják. Tehát vegyük ki a családból, adjuk állami gondozásba azért, hogy ott majd az oktatását biztosítsák.”
Ezután személyesen ellátogatott a tankerülethez. A tankerület vezetőjével folytatott beszélgetés végén kaptak egy harmadik ajánlatot: a vakok általános iskoláját. Bár Csontos furcsálta az ajánlatot, de úgy gondolta, hogy ő csak szülő, nem szakember ezért ellátogatott az intézménybe. Ott kedvesen fogadták, őszintén és szakmailag megmutatták, hogy ott milyen munka folyik.
„Teljesen egyértelművé vált, hogy az én gyermekemnek, aki ugyan súlyosan és halmozottan fogyatékos, de lát és a szeme az az eszköz, amivel kommunikál a világgal, ez az iskola nem lesz megfelelő.
Itt szeptembernél tartunk. Zsófinak már iskolába kellett járnia, amit azért tehetett meg, mert a magyar emberek adtak pénzt így elindulhatott az iskola. Novemberben végül a tankerület aláírta a szerződést, így ezt a tanévét kiegészítették. Márciusban azonban ismét levelezést kellett kezdeniük, mivel a tankerület megint a vakok iskoláját ajánlották.”
Elő videónk a sajtótájékoztatóról:
A sajtótájékoztatót követően a résztvevők megpróbáltak átadni egy levelet Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének, azt azonban, előzetes ígéretével ellentétben nem az elnök asszony személyesen, hanem csak egy portán várakozó munkatárs vette át. Megjegyezték, ha csütörtökig nem kapnak választ, akkor újabb demonstrációt szerveznek.
A levél teljes szövege:
Tisztelt Hajnal Gabriella Elnök Asszony!
Alulírottak, a Bóné András Augmentatív és Alternatív Kommunikációs Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola tanulóinak szülei, szeretnénk, ha gyermekeink továbbra is részesülhetnének a jogszabályban előírt fejlesztő-nevelés oktatásban. Abban az intézményben, ahová eddig jártak, heti 20 órában kiemelkedő színvonalon minden szükséges fejlesztést megkaptak eddig, ám most ismét bizonytalanná vált, hogy lesz-e hol tanulniuk szeptembertől.
A 2021/2022-es tanévben rendkívül rosszul érintett minket, hogy a tavalyi évben is csak a tanévkezdés előtt tudtuk meg, hogy el tud indulni az iskola. Akkor az adományozó magánszemélyeknek köszönhetően sikerült annyi adományt gyűjteni, hogy gyermekeink ne szoruljanak ki az oktatásból. A gyűjtés után fennmaradó, a szükséges összeg egy részének finanszírozásához a tankerületek végül hozzájárultak.
Szülőként sajnos azóta sokan elvesztettük bizalmunkat az állami fenntartóval szemben, ugyanis sokszor csak üres ígéretek voltak az előző év kapcsán, hogy lesz állami férőhely gyermekeink számára. Fokozta a bizonytalan helyzetet, hogy a beadott kérelmünkre sorozatosan elutasító válasz érkezett. 2021. május 27-én az egyik tankerületi központ – akinek állami fenntartóként, feladatellátási kötelezettsége van – az egyik súlyos- halmozott fogyatékossággal élő tanköteles tanuló ellátásáról azt a nyilatkozatot tette, hogy nem tudnak segíteni, de mielőbbi fejlődést kívántak a gyermeknek. Később, azaz szeptember 10-én – hosszú egyeztetéseket követően – azonban mégis minden érintett tanulóra ellátási szerződést kötöttek a tankerületek a Bliss Alapítvánnyal, iskolánk fenntartójával, ugyanis bebizonyosodott, hogy a tankerületi központok nem tudják biztosítani intézményeik egyikében sem a jogszabályban előírt oktatást. Ebben jelentős segítséget nyújtott Elnök Asszony is, amelynek köszönhetően gyermekeink képességeiknek megfelelő oktatásban részesülhettek az idei tanévben.
Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy a tankerületek a jövőben is térítsék meg gyermekeink részére a Bliss Alapítvány fenntartásában működő iskola díját, ami éves szinten 28.000.000,- Ft a 2022/2023-as tanévre is. Amennyiben valamilyen okból nem lehetséges, hogy ezt a tankerületek finanszírozzák, kérvényezzük a köznevelési szerződés megkötését, amely által gyermekeink ellátása akár hosszú távra is megoldódhatna. Trexler Erik, a Bliss Alapítvány ügyvezető igazgatója tájékoztatott bennünket, hogy 2021-ben is kérvényezték az említett szerződés megkötését, azonban Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár forráshiányra hivatkozva utasította el a kérelmet, korábban pedig indokolatlannak találta a szerződés megkötését.
A szülők közül többen is utánajártunk annak, hogy a tankerület által megnevezett állami intézményekben tudják- e biztosítani gyermekeink számára azt a speciális fejlesztést a jövő évtől, amelyet a szakértői vélemény is előír. Többségében azt a választ kaptuk, hogy férőhely, illetve megfelelő szakember hiányában nem tudják biztosítani gyermekünk ellátását. A másik probléma, amivel szembesültünk, hogy a törvény szerint hiába meghosszabbítható 23 éves korig a sajátos nevelési igényű gyermekek tankötelezettsége, az intézményekben a 16 éven felüli tanulókat nem fogadják. Az államnak feladata 6-23 éves korig gondoskodni a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeink oktatásáról és nem fogadjuk el, ha férőhely hiányában az oktatáshoz való jog nem érvényesíthető. Nagyrészt azt sem tudták az intézmények garantálni a számunkra, hogy lesz heti 20 órában a fejlesztő nevelés-oktatás keretén belül AAK fejlesztés, pedig ez elengedhetetlenül fontos és szükséges nem beszélő gyermekeink szempontjából. Gondoljunk bele, milyen lenne az, ha az iskolában csak heti 1-2 órában, vagy egyáltalán nem tudnák elmondani, kifejezni gondolataikat és érzéseiket. A kommunikáció a beszélni nem tudó személyek számára is alapjog! Nem értünk egyet tehát azzal, hogy nem indokolt a köznevelési szerződés megkötése az említett intézménnyel, ahol gyermekeink mindazt, amire szükségük van, megkaphatják.
Ugyanakkor szeretnénk hangsúlyozni, hogy ha nem oldódik meg a helyzet, az súlyosan sértené gyermekeink oktatáshoz való jogát. Kérjük, hogy amennyiben a tankerületi központok nem tudnak tovább hozzájárulni az összeg kifizetéséhez, úgy jelezze Dr. Maruzsa Zoltán államtitkár felé és legyen kedves segíteni a folyamatot annak érdekében, hogy a tárgyalások ezzel kapcsolatban mielőbb megkezdődhessenek és létrejöjjön a szerződés.
Nagyon bízunk Elnök Asszony segítségében és együttműködésében, hiszen közös célunk, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek is a képességeiknek megfelelő oktatásban részesüljenek. Végül szeretnénk tájékoztatni Önt, hogy amennyiben érdemi segítség 2022. május 26. (csütörtök) 12 óráig nem érkezik az Önök részéről, egy újabb nyilvános megmozdulást szervezünk. Kérjük, hogy mielőbbi válaszát az iskolánk fenntartójának címezve legyen kedves megküldeni.
Budapest, 2022.04.26.
Tisztelettel,
