A kormányinfón Gulyás Gergely azt nyilatkozta, hogy minden hatósági árstop esetében döntést fog hozni a kormány – benzin, élelmiszer, rezsicsökkentés, kamatstop -, hogy meghosszabbítsák-e ezt az intézkedést. Elmondása szerint komoly szakpolitikai és gazdaságpolitikai elemzések előzik meg ezt a döntést, azonban már nincs sok ideje a kormánynak gondolkodni, ugyanis május elsején lejár az élelmiszerárstop, május 15-én a benziné, június végén pedig a kamatstop.

Gulyás azt is hozzátette, hogy nem a gazdasági növekedéstől fog függeni az árstop bevezetése, illetve egyelőre még nem volt szó az adott szektorokra kiszabott különadókról, de nem vetette el, hogy a jövőben kiszabhat ilyen intézkedéseket a kormány.

Jelenleg Magyarországon 8,6%-os inflációról beszélhetünk, ami a kormány álláspontja szerint az árstopok nélkül már 13% körül járna. Ezzel a 8,6%-kal országunk „középmezőnyben” van, Németország és Olaszország alacsonyabb, USA azonos, míg például Észtország magasabb inflációval küzd jelenleg.

Azt is megtudhattuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint legkorábban augusztusban vagy szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése, addig pedig „reménykedhetünk” abban, hogy addig nem növekszik drasztikusan az infláció.

A Portfolio számításai szerint a legtöbb hatósági áras terméknél a piaci ár májusban legalább 20-25%-kal magasabb lehet, mint most a rögzített. Az pedig egy további probléma, hogy a hatósági áras termékek árának szinten tartása miatt, egyéb „helyettesítőtermékek” ára megnövekedett, és ez a tendencia folytatódni fog.

Az Mfor kimutatásából ugyanakkor az is kiderül, hogy a különböző típusú árkorlátozó intézkedések ellenére is súlyos hatással van a szegények mindennapi kiadásaira az infláció.

Sokan élnek olyan kistelepüléseken, amelyeken a rezsicsökkentés értelmezhetetlen a vonatkozó infrastruktúra hiánya miatt. Ahol ugyanis nincs vezetékes gáz – ahogy számos faluban – ott a tüzelőanyagok nem esnek árszabályozás hatálya alá. A tűzifa ára pedig 2021 óta 18,2 százalékkal növekedett, ami meghaladja az inflációt, de a palackos gáz is 6,65 százalékkal drágult. Ezáltal egy-egy család éves rezsiköltsége százezres nagyságrendben nőhet.

De az elmúlt évben drágultak a higiéniai költségek, a benzin 11,89 és a dízel 9,84 százalékkal, vagyis a rossz tömegközlekedést megszenvedő falusiak közlekedése, amit tovább súlyosbít a jármű-biztosítási díjak emelkedése is.

Az élelmiszerek pedig az árstop ellenére is többe kerülnek az egy évvel korábbinál. márciusban az egy évvel korábbihoz képest

• a liszt 16,48;
• az étolaj 11,44;
• a csirkemell 13,38;
• a sertéscomb 0,7;
• a kristálycukor 2,36;
• a 2,8-as tej pedig 17,54

százalékkal drágultak. Vagyis többnyire az általános inflációnál – akár számottevően – nagyobb mértékben.

Az árstop ráadásul csak a végfogyasztókra vonatkozik, így az ezek felhasználásával készült élelmiszerek árát semmi sem tartja kordában, az emelkedő nyersanyag- és rezsiköltségek, az üzemanyagok áremelkedése mind növelik az árcédulán álló összegeket. A pékáruk körében jellemző hogy harmadával drágultak, a tejtermékek árai szintén radikálisan emelkedtek, 13-39 százalékos mértékben.

Innen nézve pedig – még a minimálbér hússzázalékos, nominális emelése mellett is – a társadalom szegényebb rétegeinek az életszínvonalának ha nem is emeléséhez, de legalább megőrzéséhez is vélhetően még a jelenlegi árszabályozásoknál is kiterjedtebb és komplexebb intézkedésekre lehet szükség rövid távon. Hosszabb távon ugyanakkor a foglalkoztatásszerkezet átfogó átalakítását és radikális társadalmi-gazdasági reformokat igényelhet a probléma megoldása.