Nem jogerős ítéletében 1-1 év felfüggesztett börtönbüntetést, és további 30-30 ezer eurós bírságot mért ki egy párizsi bíróság a Deliveroo nevű közismert futárcég három vezetője közül kettőre, a harmadikat enyhébb büntetésben (négy hónap felfüggesztett börtön) részesítette, miután bizonyítást nyert, hogy a cég trükközött futárai foglalkoztatásával.
A vállalatot és annak vezetőit azzal vádolták, hogy illegálisan, önálló vállalkozóként foglalkoztatták a kézbesítőiket, holott munkavállalói státuszt kellett volna adniuk nekik. Az ügyben eljáró első fokú bíróság megállapította a rejtett foglalkoztatás bűncselekményét.
A Deliveroo-t arra is kötelezték, hogy fizessen 50 ezer euró kártérítést mind az öt szakszervezetnek (CGT, Union Solidaires, Sud commerces et services, Sud commerces et services Île-de-France és Syndicat des transports Légères), amelyek polgári félként „erkölcsi kár” miatt indítottak eljárást.
Az ítélet szerint a Deliveroo felelős „a munkaügyi szabályozásokkal való visszaéléséért”, amit azzal a céllal követtek el, hogy „rendszerszinten titkolják” a kézbesítői állásokat, amelyeknek fizetettnek és nem önálló vállalkozói pozíciónak kellett volna lenniük. Ezt a tárgyalás során Céline Ducournau ügyész fejtette ki, akinek véleményét a bíróság megerősítette.
A Mérce szorosan követi az ún. „haknigazdaság” szereplői ( vagyis az ügyfelek és az egyéni vállalkozók összekapcsolását végző platformok) és munkavállalói harcát az igazságos munkakörülményekért.
Nemrég számoltunk be róla, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben irányelv-tervezetet fogadott el arról, hogy hivatalosan is alkalmazottként kell bejelenteni a papíron mindeddig többnyire egyéni vállalkozóként dolgozó digitális platformmunkásokat (általában futárokat, sofőröket) abban az esetben, ha valójában alkalmazotti munkakörben foglalkoztatják őket az érintett cégek.
Az ebben az iparágban érdekelt platformok – például az Uber vagy a Deliveroo – ugyan újfajta munkalehetőségeket teremtenek, de problémás a munkakörülmények biztosítása, illetve az is, hogy az algoritmusok tisztességesen bánjanak a munkavállalókkal. Üzleti modelljük alapja az ügyfelek és az egyéni vállalkozók összekapcsolása. A platformok álláspontja szerint ők csak közvetítők, nem munkáltatók. A valóság azonban nagyon más, sok egyéni vállalkozó valójában egy „digitális főnök” alárendeltje, aki nem csupán felügyeli és befolyásolja a munkavégzést, hanem szankcionálhatja is a munkavállalót.
Aude Cefaliello, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatója azt is felidézte a Bizottság állásfoglalása kapcsán, hogy a platforomok dolgozói – főleg futárok, sofőrök – Európa-szerte (Franciaországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában) hónapokon át támadták a bíróságokon egyéni vállalkozói státuszukat. Szinte kivétel nélkül minden pert megnyertek, és pénzügyi kárpótlást kaptak a minimálbér, valamint a maximális munkaidő be nem tartásáért.
Ezek a döntések Cefaliello szerint egytől egyig az egyéni vállalkozói státusz hamisságára mutatnak rá, valamint arra, az érintettek valójában munkavállalók, akiket meg kellene illetnie a munkavállalói jogok által biztosított mindennemű védelemnek.
2021 márciusában Spanyolországban fogadtak el elsőként egy olyan törvényt, amely kimondta az alkalmazotti státusz vélelmezését a kézbesítő sofőrökre, az Egyesült Királyságban pedig a Legfelsőbb Bíróság hozott olyan döntést, amely szerint két korábbi Uber-sofőrt alkalmazottnak kell tekinteni.
Tavaly ősszel arról az esetről is beszámoltunk, amelynek során egy Görögországban is jelenlevő ételfutár céget (eFood) szívós ellenállással arra kényszerítettek görögországi dolgozói és az őket támogató tömegek, hogy foglalkoztatásba vegye több ezer munkását határozatlan idejű munkaszerződéssel és a korábban garantált bónusz juttatásokkal.
Tavaly májusban Kiss Soma Ábrahám mutatta be a Mércén, hogy a haknigazdaság hazánkban hogyan működik, riportjában megszólaltatva több, az ágazatban dolgozó futárt is. A megszólaltatott munkások több komolyabb problémára is felhívták a figyelmet:
„azt mondják, hogy te osztod be magadnak az idődet úgy, ahogy akarod. De ha kimarad egy hét munkavállalásod, akkor az egy héttel kevesebb ledolgozott munkaóra lesz, tehát megint lejjebb fogsz kerülni a csoportbesorolásban.”
– nyilatkozott egyikük, de mások is hasonló tapasztalatokról számoltak be:
„Borzasztó a rendszer, amiben dolgozni kell, folyamatos az egymás elleni verseny [a futárok között]. Sok embert felvettek a COVID idején, és nyilvánvalóan ahogy vége lesz a karanténnak, kevesebbet fognak az emberek rendelni. Attól félek, hogy kurvanagy harc lesz így a műszakokért. Az egész kényszervállalkozói lét elég szar, nincs rendes szabadság, ha két hétre elmész, akkor elmehetsz, csak kiesel, rosszabb csoportokba kerülsz. Ezért folyamatosan felfokozott a hangulat, és csak nőni fog ez a verseny, ha kevesebben rendelnek, meg jobb idő lesz és több futár akar majd dolgozni. És ez nem hiányzik.”
