Ez a cikk több mint 2 éves.
„A nemzetközi rendnek vannak szabályai, ezeket a szabályokat komolyan vesszük, védjük és előmozdítjuk a jogállamiságot”
– indokolta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos kedden, hogy a jogállamisági párbeszédet (jelenleg éppen Magyarországgal kapcsolatban) még nemzetközileg feszült helyzetben is folytatják.
Reynders az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxembourgi tanácskozását követően nyilatkozott a sajtónak. Az igazságügyi biztos úgy fogalmazott:
„Az Európai Bizottságnak vaskos dossziéja van, hogy annak alapján lefolytassa a hivatalos jogállamisági eljárást Magyarországra vonatkozóan”
Reynders arra is kitért, hogy a magyar választási eredmények, amelyek ismét kormánypárti többséget hoztak a parlamentben, nem jelentik azt, hogy ne szabadna vitát folytatni a jogállamiságról.
„A jogállamiság a többség számára is korlátokat jelent. Azt jelenti, hogy az uniós szerződésekben és a nemzeti alkotmányokban rögzített egyéb értékek teljes tiszteletben tartásával kell cselekednie”
– hangsúlyozta.
A biztos elismeréssel szólt a magyarországi digitalizálás fejlődéséről, azonban hangsúlyozta: az EU-nak továbbra is aggályai vannak a magyar igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes fellépés, a médiaszabadság és a fékek és ellensúlyok rendszerének terén. A médiával kapcsolatban kiemelte: az állami hirdetések jelentős része továbbra is lehetővé teszi a magyar kormány számára a közvetett politikai befolyás gyakorlását.
Továbbá – tette hozzá – „a médiahatóság egy független rádióállomás szolgáltatási jogosultságát is elvette”.
Az Európai Bizottság országspecifikus jogállamisági jelentéseinek megállapításait Magyarország és Lengyelország estében a kettős mérce jellemzi – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a tanácskozás után. A miniszter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a tanácskozás megerősítette Magyarország azon aggodalmát, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem előremutató, hiszen tovább mélyíti a tagállamok közötti árkokat.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, az Európai Unió Bíróságának februári ítélete szerint elutasították Magyarország és Lengyelország számos tagállam által támogatott, az Európai Parlament és az Európai Bizottság ellen benyújtott kereseteit, így léphet életbe a jogállamisági mechanizmus.
A mechanizmus elindításáról végül a magyarországi választások után két nappal, április 5-én döntött az Európai Bizottság, s a döntést Ursula von der Leyen tudatta is a tagállamok vezetőivel.
A Bizottság által firtatott magyarországi kérdések többek között
- a Balaton környéki ingatlanfejlesztések,
- az állami földárverések,
- az egyetemek alapítványokba szervezése,
- a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladása,
- a közbeszerzések lebonyolítása,
- az ügyészség tevékenysége
- és az igazságszolgáltatás függetlenségének témáit érintik.
2020-ban, hosszú huzavona után az EU úgy döntött, az uniós források elosztásánál figyelembe veszik az uniós alapértékek tiszteletben tartását is.
A magyar és a lengyel kormány az év végén az EU hétéves költségvetésének és a járvány miatti helyreállítási alap vétójával fenyegetett annak érdekében, hogy a jogállamisági feltételrendszert kiiktassa. Ellenállásukat azonban nem koronázta siker, a feltételrendszer bekerült az új költségvetésbe, ezért a két kormány keresettel fordult az Európai Bírósághoz a mechanizmussal szemben. Budapest és Varsó időt nyert azzal, hogy az államok vezetőiből álló Európai Tanács beleegyezett abba, hogy a mechanizmus nem élesedik addig, amíg az Európai Unió Bírósága (EUB) nem mond róla véleményt.
A két tagállami kormány egyébként kivárta a fellebbezésre rendelkezésre álló idő utolsó napját, hogy az EUB minél később hozhasson döntést, a feltételrendszer pedig később kerülhessen alkalmazásra.
(MTI)
Címlapkép: Joint Press Conference by David SASSOLI, EP President, by Antonio COSTA, Portuguese Prime Minister and by Ursula von der LEYEN, President of the European Commission / Multimedia Centre, European Parliament
