Egyre kilátástalanabb az oktatás és a pedagógusszakma jövője – erre most épp a friss felvételi adatok mutattak rá. A pedagógushiány már ma is problémát okoz országszerte, a következő években pedig előreláthatóan tovább romlik majd a helyzet – egészen addig, amíg a fiatalok nem látnak újra élhető jövőképet a szakmában.

Idén összesen 11 978-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami mintegy ezerrel kevesebb felvételizőt jelent ezen a területen a tavalyihoz képest, és azoknak a száma is látványosan csökkent (a tavalyi 9791-hez képest idén csak 8678-an vannak), akik első helyen jelölnek meg valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakot – írja a Népszava.

Ez a tendencia az elmúlt három évben erősödött fel: 2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a képzési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Ráadásul az egyetemre felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, de közülük sem mindenki pedagógusként helyezkedik el – így fordulhatott elő, hogy a 2020/2021-es tanévben alig több mint kétezer pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát. De még ők sem biztos, hogy pedagógusként mennek majd nyugdíjba, ugyanis sokan 1-2 éven belül elhagyják a pályát.

A Népszavának nyilatkozó Totyik Tamás (Pedagógusok Szakszervezete) lesújtónak az idei jelentkezési adatokat. Szerinte ha a pedagógusképzésbe jelentkezők közül mindenkit felvennének és mindenki szerezne diplomát, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására.

A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni.

A szakszervezet alelnöke úgy látja, a fiatalok „beárazták” a pedagóguspályát, a mostani bérviszonyok mellett ez a hivatás nem vonzó – és amíg egy pályakezdő tanár alapilletménye nettó 150-160 ezer forint körül mozog, nem is várható javulás.

A pedagógusok március 16-án épp emiatt sztrájkba kezdtek, amit aztán április 1-jén a parlamenti választások miatt és az új kormány megalakulására várva felfüggesztettek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete közlése szerint a sztrájktörvény és a sztrájkot szándékosan láthatatlanná tenni igyekvő február 11-i kormányrendelet ellenére a sztrájkot jogszerűen és sikeresen valósították meg, úgy, hogy március 16-17-18-án több mint 40 ezren vettek részt a sztrájkban, de azok, akik csak egy napot sztrájkoltak is 29 ezren voltak, ami lényegesen több, mint a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkban résztvevő 27 ezer fő, valamint sokan a polgári engedetlenség eszközével éltek.

A pedagógus-szakszervezetek szerint rendkívül sok jogsértés történt a sztrájk alatt, a dolgozók jogi és anyagi fenyegetése a demonstrációk ellehetetlenítése – most ezek kivizsgálására fektetik a hangsúlyt.

Orbán Viktor a választások után szerdán állt először a sajtó elé, ahol a méltatlanul alacsony pedagógusbérekkel kapcsolatban újságírói kérdésre elmondta: „amit vállaltunk, azt meg kell csinálni, azt vállaltuk, hogy idén, jövőre és azután is 10 százalékos emelés lesz”. A miniszterelnök azt mondta, a tanárok ezt keveslik, és szerinte igazuk is van, és ő maga is szeretné, ha tudnának többet adni, de ez a gazdaság teljesítményének függvénye lesz.

Orbán szerdai kijelentése is tükrözi a kormányzati kommunikáció egy ideje tapasztalható fordulatát, miszerint elismerik a pedagógusok igazát. A „megértő”, folyamatosan türelemre intő kommunikációval párhuzamosan ugyanakkor a sztrájkjukat minden lehetséges módon gáncsolják és pártpolitikai akciónak minősítik, a sztrájktárgyalások előremozdulását hónapok óta akadályozzák,  az oktatás állapotáról pedig nem folytatnak érdemi diskurzust az érintettekkel.