A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a április 6-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Gazdaság
A nagy barátság ellenére óvatos kínai olajipar
A kínai állami olajfinomítók tiszteletben tartják a meglévő orosz olajszerződéseket, de a komoly árengedmények ellenére kerülik az újak megkötését, figyelembe véve Peking óvatosságra való felhívását, mivel a nyugati szankciók egyre nőnek Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt – írja a Reuters forrásaira hivatkozva.
Az állami Sinopec, Ázsia legnagyobb finomítója, a CNOOC, a PetroChina és a Sinochem a májusi rakományok friss orosz szállítmányainak kereskedelmében a pálya szélén maradt – közölték a források.
A kínai állami tulajdonú cégek nem szeretnék, ha úgy tűnne, hogy nyíltan támogatják Moszkvát azzal, hogy extra mennyiségű olajat vásárolnak, miután Washington a múlt hónapban betiltotta az orosz olajat, az Európai Unió pedig szankciókat vezetett be a vezető orosz exportőr Rosznyeft és a Gazprom Nyeft ellen.
Orbán készségesen befizetné rubelben az orosz energia árát
A nyugati szankciók miatti megtorlásul Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Európa a gázszállítások leállítását kockáztatja, ha azokért nem fizet rubelben.
Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján kérdésre úgy nyilatkozott, hogy
„Nekünk nem okoz nehézséget rubelben fizetni az orosz gázért”
Az EU-s államok fősodrával szembemenő pozícióról Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az uniós hatóságoknak „nincs szerepe” az Oroszországgal kötött gázszállítási megállapodásban, amely a magyar állami MVM és a Gazprom egységei közötti kétoldalú szerződésen alapul.
Tegnap az EU, ma az USA és az Egyesült Királyság jelentett be újabb szankciókat
Az Egyesült Államok szerdán újabb szankciókat léptetett életbe Moszkvával szemben, így két további bank, az Alfa és a Sberbank tevékenységét korlátozzák. Az amerikai állampolgároknak mostantól
tilos új befektetésekbe bocsátkozniuk Oroszországban, valamint tilos lesz egy sor orosz állami céggel kereskedniük.
Az újabb körös szankciók személyeket is céloznak, Vlagyimir Putyin lányai, Dimitrij Medvegyev korábbi elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter lánya és felesége, valamint a miniszterelnök, Mihail Misusztin érintettek.
Joe Biden amerikai elnök a szankciók bejelentéséről szóló Twitter-posztjában úgy fogalmazott:
„Egyértelművé tettem, hogy Oroszország súlyosan és azonnal meg fog fizetni a Bucsában elkövetett atrocitásaiért. Ma, szövetségeseinkkel és parnereinkkel bejelentjük a pusztító erejű szankciók egy újabb körét.”
I made clear that Russia would pay a severe and immediate price for its atrocities in Bucha. Today, along with our Allies and partners, we’re announcing a new round of devastating sanctions. https://t.co/LVqTDIOSvz
— President Biden (@POTUS) April 6, 2022
Az Egyesült Királyság az Egyesült Államokkal együttműködve, szerdán hozott intézkedéseivel befagyasztja a Sberbank és a Credit Bank of Moscow vagyonát, valamint szintén megtiltott minden új, Oroszországba irányuló befektetést, és kötelezettséget vállalt arra, hogy az év végéig megszünteti az orosz szén- és kőolajimportot, amelyet a lehető leghamarabb követni fog a gáz.
Emberi jogok
Amerikai, EU-s és ukrajnai ügyészek közösen vizsgálódnak
Európai és ukrajnai partnerekkel közösen kezdték meg a munkát amerikai ügyészek, hogy segítsék az oroszok által Ukrajnában valószínűsíthetően elkövetett háborús bűntettek bizonyítékainak begyűjtését.
Merrick Garland, az USA igazságügyi minisztere közölte, hogy minisztériumának tisztviselői az Eurpollal és az Eurojusttal közösen kezdték meg a héten egy közös munkaterv elkészítését, és emellett segítenek egy magas beosztású ukrajnai ügyésznek a bizonyíték-gyűjtésben is.
„Ma segítünk az Ukrajnában elkövetett atrocitásokért felelős személyek azonosítására és felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben”
– közölte Garland, aki hozzátette:
„A továbbiakban is így fogunk tenni.”
Németország: Oroszország a bucsai tömegmészárlás elkövetője
A német szövetségi állam szerdán hivatalosan Oroszországot tette felelőssé a horrorisztikus bucsai civilek elleni tömegmészárlás elkövetéséért. Steffen Hebestreit kormányszóvivő közölte, nem kereskedelmi célú műholdfelvételek kiértékelése azt mutatta, hogy a bűncselekmények áldozatai legalább március 10-e óta feküdtek az úton.
„Hiteles bizonyítékok bizonyítják, hogy az orosz fegyveres és biztonsági erők március 7-től március 30-ig bezárólag a térségben állomásoztak. Részt vettek olyan foglyok kihallgatásában is, akiket később kivégeztek. Ezek a megállapításaink”
– mondta Hebestreit, aki hozzátette:
„Az orosz fegyveres és biztonsági erők egységei által elkövetett célzott gyilkosságok tehát azt bizonyítják, hogy Putyin orosz elnök és főparancsnok legalábbis elnézi az emberi jogok megsértését és a háborús bűncselekményeket céljai elérése érdekében. Az orosz fél által tett kijelentések, miszerint ezek megrendezett jelenetek voltak, és hogy nem ők a felelősek a gyilkosságokért, ezért véleményünk szerint nem tarthatók.”
Mariupol lakossága továbbra is szenved
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint több mint 500 embernek sikerült elmenekülnie Mariupol körülzárt kikötőjéből szerdán. Az ICRC egy csapata buszokból és személyautókból álló konvojjal sietett a dél-ukrajnai Zaporizzsja városába segíteni, miután a civilek saját maguk menekültek el Mariupolból – közölte az ügynökség.
Mariupolból azonban még mindig több ezer civilnek van szüksége segítségre, mondta az ICRC ukrajnai küldöttségének vezetője, Pascal Hundt. Ukrajna az orosz fegyveres erőket hibáztatja azért, hogy a nagyobb evakuálásokat végző buszkonvojok többször nem jutottak el Mariupolba.
You can see a lot of unexploded ordnances on the streets.
Our weapons contamination specialist marked a number to let people know not to come near them.
They could kill people. They could leave people with life-altering injuries.
They must be removed. pic.twitter.com/XWeW8qs3yu
— ICRC (@ICRC) April 6, 2022
Nemzetközi diplomácia
Peszkov elégedetlen a béketárgyalások ütemével
Oroszország elégedetlen az Ukrajnával folytatott béketárgyalások előrehaladásával, tájékoztatott a Zeit.
„A folyamat nem halad olyan gyorsan és lendületesen, ahogy Oroszország szeretné”
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„A tárgyalások újabb fordulóján dolgozunk, de még hosszú út áll előttünk az előrelépésig.”
A hivatalos orosz állami kommentárt érdemes annak fényében értékelni, hogy nemrég derült fény az ukrajnai Bucsában, nagy valószínűséggel orosz katonák által elkövetett, civil lakosság elleni tömegmészárlásra. Moszkva hivatalosan tagadja, hogy katonái ilyesmit követtek volna el, a vádakat Ukrajna „provokációinak” minősíti.
Oroszországot kizárják az Emberi Jogi Tanácsból?
Mint kiderült, az ENSZ 193 tagú közgyűlése csütörtökön szavaz arról, hogy felfüggeszti-e Oroszországot a genfi székhelyű ENSZ Emberi Jogi Tanácsából.
A New York-i közgyűlés szavazó tagjainak kétharmados többsége felfüggeszthet egy országot az emberi jogok súlyos és rendszeres megsértése miatt. Oroszország a 47 tagú emberi jogi tanács hároméves ciklusának második évét tölti.
További orosz diplomatákat utasítanak ki európai országok
Egy sor európai ország utasít ki jelentős mennyiségű orosz diplomatát az elmúlt napokban, ezt a sorozatot folytatta szerdán Norvégia és Görögország is. Norvégia a bucsai tömegmészárlás okán kérte fel az orosz követeket a távozásra.
Az oslói orosz nagykövetség három diplomatája ráadásul olyan tevékenységet folytatott, amely nem egyeztethető össze diplomáciai státuszukkal, közölte a norvég külügyminisztérium. Ezért úgynevezett nemkívánatos személynek (persona non grata) nyilvánították őket. A döntés megfelel a diplomaták kiutasításának.
Hasonlóan járt el Görögország is, ők 12 orosz diplomatát nyilvánítottak nemkívánatosnak, ami jelentős felháborodást szült a helyi orosz diplomáciai testületben.
A görög-orosz kapcsolatokat az ukrajnai háború soha nem látott módon megrázta, mivel a miniszterelnök, Küriakosz Micotakisz nemcsak azt tette egyértelművé, hogy Athén teljes szívvel Kijev mellé állt,de ki is jelentette, hogy ez nem a semlegesség ideje.
„Nem lehet semlegesség”
– mondta nemrég a görög képviselőknek –
„vagy a nemzetközi jog mellett vagy ellene van az ember”.
Katonai helyzet
Ukrajna is nagy erejű támadásra számít Kelet felől
Az ukrán hatóságok megkérték az ország keleti részének lakosságát, hogy hagyják el lakhelyüket lehetőség szerint, miközben az ukrán fegyveres erők jelenleg egy közelgő nagyszabású orosz támadásra készülnek az ország keleti és déli részén.
„Tudjuk, hogy az oroszok egyre erősebbek és támadásra készülnek”
– tudatta a sajtóval egy katonatiszt, utalva különösen az orosz helikopterek berepüléseinek intenzívebbé válására. Néhány nappal ezelőtt maga Oroszország jelentette be, hogy csapatokat von ki az ország közepéről, és a keleti Donbaszba telepíti át őket.
A NATO is hasonlókra számít, ezt kedd után szerdán is megerősítette Jens Stoltenberg főtitkár. Az Észak-atlanti Szövetség megállapításai szerint az orosz csapatok északról történő kivonása egy tervezett keleti nagy offenzívával magyarázható. A fegyveres erőket megerősítik és újrafegyverzik, hogy átvegyék az egész Donbaszt, és szárazföldi hidat hozzanak létre a már megszállt ukrán Krím félszigethez.
További német fegyverek Ukrajnának
A német szövetségi kormány további fegyverekkel akarja támogatni Ukrajnát, derült ki szerdán.
„Minden nap gőzerővel dolgozunk azon, hogy még több fegyvert tudjunk szállítani”
– mondta Christine Lambrecht védelmi miniszter a Bundestagban.
Ennek érdekében a szövetségi kormány folyamatos kapcsolatban áll az ukrán kormánnyal, a partnerekkel és a fegyveriparral – tette hozzá az SPD politikusa. A szállítás mértékéről nem véletlenül nem beszélnek nyilvánosan:
„Az ellenség figyel.”
– jelentette ki Lambrecht.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
(The Guardian; Reuters; Die Zeit)
