A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a április 5-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Gazdaság
Szén, cement és vodka: Az EU újabb szankciókat vet ki Moszkvára
Többek közt a bucsai tömegmészárlásra adott válaszul az Európai Unió újabb körben szankcionálná Oroszországot: a legújabb, keddi gazdasági büntetőcsomag-javaslat magában foglalná
a szén, a fa, a cement, a szeszes italok és a tenger gyümölcsei importjának betiltását évente mintegy 9,5 milliárd euró (10,4 milliárd dollár) értékben. Egy forrás szerint a korlátozások a kaviárt, a vodkát, a gumit és a vegyi anyagokat is érintenék.
A Bizottság szerint csak a szén évi 4 milliárd eurót ér. Összehasonlításképpen: az EU tavaly mintegy 100 milliárd euró értékben importált kőolajat és földgázt Oroszországból. A Bizottság közölte, hogy dolgozik az olajra vonatkozó lehetséges szankciókon is.
Az import-tiltások mellett az oroszországi irányú exportot is korlátoznák Brüsszelből: ebben a fejlett félvezetők, kvantumszámítógépek, cseppfolyósított gáz előállításához szükséges technológia, valamint egyéb elektromos és közlekedési berendezések lennének benne.
A korlátozások a tervek szerint érintenék az orosz hajók európai kikötő-használatát, egyes magánszemélyek és cégek vagyonát is, valamint három további orosz bankot zárnának ki a SWIFT-ből.
Nemzetközi diplomácia
Izrael először vádolja Moszkvát nyíltan háborús bűnökkel
Kedden Jair Lapid izraeli külügyminiszter (és a miniszterelnöki szék várományosa) emelt hangú közleményt adott ki, melyben Oroszországot háborús bűnök elkövetésével vádolja. Lapid többek közt így fogalmazott:
„Az Ukrajnából érkező képek és tanúvallomások iszonyatosak. Az orosz erők háborús bűntetteket követtek el védtelen civil lakosok ellen. Határozottan elítélem ezeket a háborús bűncselekményeket.”
A jelenlegi izraeli miniszterelnök, a Lapiddal, illetve pártjával koalícióban kormányzó Naftali Bennett ugyanezen a napon szintén megszólalt a bucsai tömegmészárlással kapcsolatban, ám ő egyértelmű felelős felvetése nélkül:
„Megdöbbentünk a bucsai szörnyűségek – iszonyatos jelenetek – láttán, és elítéljük őket. Az ukrán állampolgárok szenvedése mérhetetlen, és mi mindent megteszünk, hogy segítsünk.”
Zelenszkij az ENSZ előtt: Globális élelmiszer-válságot provokált Oroszország
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának New Yorki ülése előtt beszélt. A videókapcsolattal bejelentkező elnök sürgette az ENSZ-t, hogy cselekedjen és reformálja meg a Biztonsági Tanács állandó tagjának, Oroszországnak vétójogot biztosító rendszerét, mondván, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi testület hatékonyan működjön.
Azzal vádolta Oroszországot, hogy „állami szinten támogatja a gyűlöletet”, és azt „a propaganda és a politikai korrupció rendszerén keresztül” más országokba exportálja.
„Olyan globális élelmiszerválságot idéztek elő, amely éhínséghez vezethet Afrikában, Ázsiában és más országokban. Biztosan és nagymértékben politikai káoszhoz fognak [vezetni] számos országban, és tönkreteszik a belbiztonságot”
– mondta Zelenszkij.
„Szükségük van a vagyonunkra, az embereinkre. Oroszország már több százezer állampolgárunkat deportálta az országukba. Több mint 2000 gyermeket raboltak el. Most is elrabolták ezeket a gyerekeket, és továbbra is ezt teszik. Oroszország néma rabszolgákká akarja tenni az ukrajnai lakosságot. Az orosz katonaság nyíltan fosztogatja a városokat és falvakat, amelyeket elfoglaltak. (…) Mindent ellopnak, kezdve az élelmiszerekkel és a fülbevalókkal.”
– tette hozzá.
ENSZ: „Szélsőségesen felkavaró”
Az ENSZ emberi jogi irodájának vezetője, Liz Throssel kedden közölte, hogy a Bucsa településéről előkerülő nyomok abba az irányba mutatnak, hogy a civileket szándékosan vették célba, és gyilkolták meg.
„Úgy tűnik, hogy itt a bucsai civilek közvetlen megöléséről és célba vételéről van szó. Ez szélsőségesen felkavaró, és valóban erősen arra utal, hogy közvetlenül személyeket céloztak meg, és itt hangsúlyoznunk kell, hogy a nemzetközi humanitárius jog szerint a civilek szándékos megölése háborús bűncselekménynek minősül.”
António Guterres, az ENSZ főtitkára is háborús bűncselekményeket említett, valamint rámutatott, hogy az orosz invázió eddig több mint 10 millió embert kényszerített otthona elhagyására, ami a második világháború óta a legnagyobb kikényszerített népmozgás.
„A háború Ukrajna határain túl az élelmiszerek, az energia és a műtrágya árának hatalmas emelkedéséhez vezetett. Mivel Oroszország és Ukrajna e piacok láncszemei, a háború megzavarta az ellátási láncokat és megnövelte a szállítási költségeket, ami még nagyobb nyomást gyakorol a fejlődő világokra.
Sok fejlődő ország már most is az adósságcsőd szélén áll a Covid-19 világjárvány hatása, valamint a megfelelő likviditás és adósságkönnyítés hiánya miatt, ami végső soron globális gazdasági és pénzügyi rendszerünk igazságtalan természetéből ered.”
– közölte a főtitkár kedden.
Ezen okok miatt Guterres szerint „napról napra sürgetőbb, hogy elhallgattassuk a fegyvereket”.
Katonai helyzet
Erős keleti fronthatás?
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg kedden arról beszélt, hogy Oroszország a következő hetek
nagy valószínűséggel offenzívát fog indítani az ukrajnai háború keleti arcvonalán, a Donbasz-régió térségében.
„Az elkövetkező hetekben további orosz előrenyomulásra számítunk Kelet- és Dél-Ukrajnában, hogy megpróbálják elfoglalni az egész Donbaszt, és szárazföldi hidat létesítsenek a megszállt Krímhez”
– közölte Stoltenberg, aki hozzátette: szerinte lest ideje a szövetségeseknek még időben felfegyverezni Ukrajnát, mivel egy ekkora átcsoportosítás, illetve egy hadművelet előkészítése még heteket is felemészthet.
Csapat össze- és kivonások, erősítések, készülődés Keleten
A megtizedelt orosz csapatok kivonása gyakorlatilag teljessé vált az utóbbi napokban Szumi és Csernihiv területekről. A Zeit által idézett Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet véleménye szerint ezeket az alakulatokat valószínűtlen, hogy bárhol újra bevessék Ukrajnában. Az okok között az intézet a katonák demoralizáltságát, a kötelékek ember- és eszközhiányát említette.
Az elemzők szerint a Donbaszban állomásozó orosz katonák körében se rózsásabb a helyzet: a morál itt is lent van, az utánpótlás akadozik.
Másrészt viszont az oroszoknak Izijum városát sikerült április elsején elfoglalniuk, és azóta folyamatosan aktívan készülnek a harcok folytatására: utánpótlást halmoznak fel, utakat és hidakat állítanak helyre, és újrarendezik soraikat.
Innen az elemzők szerint Szlovjanszk irányában mérhetnek csapást. Ha ez sikerül, esélyük nyílik rá, hogy bekerítsék a várostól északra húzódó kiszögellésben harcoló ukrán katonákat, és összeköttetést teremtsenek a Donbaszban állomásozó orosz frontszakasszal.
Upon my rough estimates, Russia in fact has withdrawn from nearly 40% (!) of the territories it occupied in Ukraine since February 24. Within just 2 or 3 days.
The the whole of Kyiv, Chernihiv, Sumy regions.
The war’s phase 1 is Russia’s crushing defeat.
Now phase 2 is begins. pic.twitter.com/zbA7fHLpvT— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) April 4, 2022
Fegyverutánpótlás Ukrajnának
Ahogyan feljebb Stoltenberg NATO-főtitkárt is idéztük, a jelek szerint az ukrán fél sem tétlen az északi frontvonalon beállt nyugalmi fázis során, és ők is fegyverkezéssel, soriak rendezésével igyekeznek tölteni a jelenlegi időt. Ukrajnának sikerült további nehézfegyver-szállítmányokat szereznie Csehországtól. Prága T-72-es nehéz harckocsikat és BVP-1-es gyalogsági harctámogató járműveket küldött az ukrán hadseregnek, ahogyan az kedden kiderült.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
(The Guardian; Reuters; Die Zeit)
