A K-monitor egy interaktív térképen gyűjtötte össze a Fidesz-KDNP harmadik ciklusa és a „koronavírus leple alatt”, kormány közeli alapítványokba ingyen kiszervezett, 1000 milliárd forint értékű állami vagyont. Ezeknek az alapítványoknak a vezetőit az kormány nevezte ki, de a kurátorokat egy későbbi kormány már nem fogja tudni leváltani.
„A puccsszerű vagyonkiszervezés valódi célja nem a kulturális-oktatási javak hatékonyabb kezelése, az intézmények függetlensége és stabilitása volt, hanem a jelenlegi politikai elit bebetonozása egy esetleges választási vereség esetére” – írja a K-monitor.
A K-monitor szerint az ellenzéki összefogás okozta fenyegetés miatt döntött úgy a kormány, hogy kimenti az állami vagyont fideszes alapítványokba. Ez a „perverz privatizációs” hullám azért is furcsa az Orbán-kormánytól, mert az elmúlt 12 évben a „visszaállamosítás” és a kormányzati hatalom maximalizálása volt a szállóige, aminek ez az 1000 milliárd forintnyi kiszervezés a szöges ellentéte.
Ebbe az 1000 milliárdba 1356 ingatlan tartozik, amit 26 alapítvány között osztottak el. A legtöbb ingatlant a Lázár János-féle mezőhegyesi alapítvány kapta, 776 darabot.
Az alapítványokhoz került állami ingatlanok közül 167 budapesti, 425 debreceni, 170 gödöllői, 121 szegedi és 101 pécsi. Jellegüket tekintve legalább 300 mezőgazdasági terület, 160 egyéb gazdasági épület, 154 lakás, 138 felsőoktatási épület, 79 beépítetlen belterület, 79 út, 62 kollégium, 54 üdülő, 42 udvar/kert, 38 egyéb oktatási épület és 26 sportpálya került az alapítványok tulajdonába.
Az Eltették.hu oldalon, térképen nézhetjük meg azokat az ingatlanokat, amik már nem a közvagyont képezik, a Balaton déli partjától egészen Sárospatakig. Már nem képezi a közvagyon részét többek között az egyetemi campusok mellett a gödöllői kastély, az egykori OPNI, a Thália Színház, a Klebelsberg Kúria, a Makovecz campus vagy a Hajógyári-sziget egy része sem.
„Mivel az ingatlanok átadásáról a Parlament akkor döntött, amikor mindenki a járvánnyal volt elfoglalva, a magyar lakosság nagy része valószínűleg nem is tudja, hogy az, ami korábban a közös vagyonunk volt, ma már egy magánjogi szereplő által tulajdonolt épület, föld, kastély, múzeum. Azaz már nem a miénk” – írja a K-monitor.
Az állami vagyon kiszervezésében kulcsfontosságú volt a 2021. évi IX. törvény, ami a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szólt. A sorra létrehozott ilyen alapítványok (KEKVÁ) magánjogi szereplőként névleg a mindenkori kormánytól függetlenül látnak el kulturális-oktatási közfeladatokat, ehhez pedig pénzbeli vagyonjuttatást, részvénycsomagot és összesen sok ezermilliárd forint értékű ingatlanvagyont is kaptak ingyenesen a magyar államtól.
Ilyen alapítványokba kerültek a vidéki felsőoktatási intézmények, és sok más, kulturális, szociális, műemlékvédelmi illetve mezőgazdasági közfeladatot ellátó állami intézmény is. Jelenleg ezek az alapítványok nem a „függetlenséget és hosszú távú stabilitást”, hanem a jelenlegi kormányhatalom befolyásának megszilárdítását képezik. Ezt az is bizonyítja, hogy a KEKVÁ-k esetében semmilyen összeférhetetlenségi szabály nem érvényesül, amivel sérül a hatalommegosztás Alaptörvénybe rögzített elve.
A térképen csak a magyarországi ingatlanok vannak feltüntetve, ami nem fedi le teljes egészében az összes kiszervezett állami vagyont, ami beletartoztak átadott részvénycsomagok, készpénz és külföldi ingatlanok is.
