Az Európai Unió tagállaimnak vezetői közül részben egyedüliként Orbán Viktor miniszterelnök rendre felszólal az Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió nyomán bevezetett szankciók további szigorítása ellen. A magyar kormányfő szerint ezeknek a büntetések aláásnák hazánk energia-és élelmiszerellátását, valamint a „stratégiai nyugalmat” hirdető Orbán szerint Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia a háborúból, ezért a kormány azt sem engedélyezte, hogy az ország területén haladjanak át azok a fegyverszállítmányok, melyeket az uniós országok az ukrán hadseregnek nyújtanak.

A miniszterelnök –akinek a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ápolt jó viszonya a hazai és nemzetközi közbeszédet is régóta foglalkoztatja – háborúval kapcsolatos ambivalens álláspontját nemcsak a hazai ellenzék bírálta élesen az elmúlt időszakban.

Néhány napja maga az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij tette szóvá az Európai Tanács ülésén, hogy Orbán nem áll ki elég határozottan az Oroszország elleni szankciók mellett.  A videóbejelentkezésében Zelenszkij felhívta Orbán figyelmét a nyilasterror áldozatainak emelt szoborcsoportra a Duna-parton, majd a náci Németország bűneit az orosz agresszióhoz hasonlította. „Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, hogy kivel vagytok. Független ország vagytok” – szögezte le az ukrán elnök. A magyar kormányt álláspontját a más kérdésekben amúgy általában Budapesttel egyetértő V4-ek és a lengyel kormánypárt is bírálta.

Most pedig Litvánia fővárosában, Vilniusban nemcsak bírálták Orbán Oroszország-politikáját, hanem egyenesen tüntetést szerveztek ellene.

A Momentum Vilnius nevű szervezet (melynek semmi köze a magyarországi Momentum Mozgalomhoz) egy „Hungary, quit the dark side„ (Magyarország, állj át a sötét oldalról) névre hallgató tüntetést szervezett a litvániai magyar követség elé, amellyel a szervezők elmondása szerint arra akarták rávenni az Orbán-kormányt, hogy a kétkulacsos politizálással felhagyván határozottan vegyen részt az ukrajnai háború megfékezését célzó uniós erőfeszítésekben. Hűen a tüntetés nevéhez, a szervezők a Facebookon a Csillagok Háborúja sci-fi filmsorozatot idéző képekkel reklámozták az eseményt.

A Mérce felvette a kapcsolatot a Momentum Vilnius két tagjával, Justina Motiejauskaitė-vel és Lukas Tamulynas-szal. Kérdésünkre elmondták, hogy a Momentum egy baloldali fiatalokból álló mozgalom a Litván Szociáldemokrata Párt (Lietuvos socialdemokratų partija, LSDP ) berkein belül, melynek célja, hogy baloldalibb nézetek felé tolja az Litvániát 2012 és 2016 között vezető párt irányvonalát. Tamulynas lapunknak elmondta, már régóta gondolkodtak azon, hogy tüntetés szervezzenek Orbán Viktor ellen, aki szerintük hosszú ideje képviseli Putyin érdekeit az uniós politika berkein belül.

Azon kérdésünkre, hogy szerintük a magyar kormány mely területeken nem lépett fel megfelelően az ukrajnai helyzetet illetően, Justina Motiejauskaitė a fegyverszállítmányok átengedésének megtagadását emelte ki,  Lukas Tamulynas pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben az állampolgárok mindent megtesznek, hogy segítsék az ukrajnai menekülteket, addig a magyar hatóságok sokszor csupán „idegenrendészeti kérdésként” tekintenek a háború miatt hazájukat elhagyni kényszerülőkre.

Motiejauskaitė úgy látja, Magyarországnak és az Unió többi tagállamának egyaránt függetlenítenie kéne magát Oroszországtól gazdasági értelemben, mivel a Momemntum Vilnus aktivistája szerint Vlagyimir Putyin rezsime nem Európa szövetségese, hanem egy birodalomépítési vágyak fűtötte agresszor.

Felmerül kérdésként, hogy hogyan lehet válaszolni a magyar kormány azon érvelésére, mely szerint az Oroszországgal szembeni kemény szankciók levét a növekvő élelmiszer-és energiaárak képében a lakosság fogja meginni. Lukas Tamulynas szerint elsősorban azt kell tudatosítani, hogy

a Putyin-féle véres zsarnoknak való nemet mondás ára ezerszer alacsonyabb ahhoz képest, amit akkor kéne fizetnünk, ha nem fogunk össze az orosz invázió ellen, azt kockáztatva ezzel, hogy a háború a mi otthonunkat is eléri.

Tamulynas úgy látja, azzzal, hogy európai országok – köztük Magyarország – elfogadják az olcsó orosz földgázt, tulajdonképpen hagyják megvesztegetni magukat és Oroszország lekötelezettjeivé válnak.

Justina Motiejauskaitė elismerte, hogy a szankcióknak valóban komoly gazdasági következményei lehetnek, azonban nem árt észben tartanunk, mennyivel többet szenvednek most azok az ukrajnai civilek, akik a háború áldozataivá válnak vagy kénytelenek hátrahagyni az orosz hadsereg által elpusztított otthonaikat. Szerinte kiemelt fontosságú, hogy a nemzeti kormányok és az uniós szervezetek figyeljenek arra, hogy az Oroszországgal szemben hozott intézkedések ne a legalacsonyabb társadalmi státuszú állampolgárokat érintsék negatívan.

A Momentum Vilnius nevű baloldali mozgalom aktivistái elmondták, hogy bizonyos tekintetben hasonlóságok vélhetők felfedezni a magyar és a litván kormány – melyet a jobbközép Ingrida Šimonytė vezet egy sokpárti koalíció élén – válaszreakcióiban az ukrajnai válságot illetően. Szerintük a vilniusi kormány  nem elég felkészült az országba érkező menekültek ellátását illetően, amely feladat így végül sok esetben a civil önkéntesekre marad. Azonban mindketten fontos különbségként jelölték meg, hogy a 2,8 milliós balti állam vezetése tisztában van a Putyin birodalmi ambíciói jelentette veszéllyel és Orbán Viktorral ellentétben nem próbálja meg kicsinyíteni azt.

Lukas Tamulynas szerint nekünk, magyaroknak az Ukrajnában történő események már csak azért is ismerősen kellene, hogy csengjenek, mivel az 1848-1849-es és az 1956-os forradalom idején már hazánk is megtapasztalta az orosz invázió jelentette pusztítást.

A litván baloldali aktivista szerint ezért az orosz birodalommal már többször is farkasszemet néző Magyarországnak hátra kell hagynia a sötét oldalt és csatlakoznia a putyini agressziót ellen fellépő országok közé.