Luhanszkban népszavazást kezdeményeznének az Oroszországhoz való csatlakozásról

Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert szakadár ukrajnai luhanszki entitás vezetője vasárnap kijelentette, hogy hamarosan népszavazást tarthatnak a „népköztársaság” Oroszországhoz csatlakozásáról. „Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a köztársaság területén népszavazás lesz, amelyen a nép élni fog abszolút alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Valamiért biztos vagyok benne, hogy ez így fog történni” – mondta.

Paszecsnyik, tisztázandó a nagy feltűnést keltett szavait, vasárnap este újságíróknak kijelentette, hogy a magánvéleményét osztotta meg a népszavazás lehetőségéről, amellyel kapcsolatban jelen pillanatban nem folynak előkészületek. A „népköztársaság” vezetője szerint a legfontosabb feladat most a katonai műveletek lezárása – jelentette a TASZSZ hírügynökség értesülései alapján az MTI.

Paszecsnyik szavaira reagálva Leonyid Kalasnyikov, az Állami Duma (parlamenti alsóház) a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője azt nyilatkozta „Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki „népköztársaság” Oroszországhoz való csatlakozásáról”

Kalasnyikov hozzátette „Azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat erre. És aligha szükséges most ilyen kérdésekkel foglalkozni, amikor sorsdöntő események történnek a fronton” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én írta alá a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” függetlenségének elismeréséről szóló rendeleteket, valamint a velük való barátságról és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokat. Az Állami Duma február 22-én ratifikálta a megállapodásokat. Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a luhanszki entitás területének már a 93 százaléka áll a helyi „népi milícia” ellenőrzése alatt – írta az MTI.

Hétfőtől Törökországban folytatódnak a tárgyalások az ukrán és az orosz fél között

David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja vasárnap bejelentte, újabb tárgyalási fordulót tart hétfőtől az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség Törökországban – vette észre a hvg. A vasárnapi videóösszeköttetéssel tartott értekezleten az a döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között tartjuk Törökországban – közölte Facebook-oldalán Arahamija. A tárgyalások hírét az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó is megerősítette Telegram-csatornáján.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények. A holnapi tárgyalás pontos helyszínét nem közölték.

Egy amerikai diplomata szerint Joe Biden kijelentése elnyújthatja a háborút

Korábbi összefoglalónkban mi is beszámoltunk róla, hogy egy rakétatámadást követően Joe Biden megtörve azt a hagyományt, hogy az amerikai fél – a háborús eszkalációt elkerülendő – nem beszél Putyin hatalomból való eltávolításáról, tegnap azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az orosz elnök nem maradhat hatalmon. A a Fehér Ház azóta igyekezett tompítani Biden kijelentését.

 „Az elnök mondanivalója az volt, hogy Putyin nem gyakorolhatja a hatalmat szomszédai vagy a régió felett. Nem Putyin oroszországi hatalmáról vagy rendszerváltásról beszélt” –nyilatkozták.

Richard Haass  az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának elnöke szerint a megjegyzés „még nehezebbé tettek egy nehéz helyzetet, és még veszélyesebbé egy veszélyes helyzetet” – írja a BBC értesülései alapján a Telex. Haass úgy véli, hiábavalóak a Fehér Ház próbálkozásai, ez már nem sokat számít, Putyint megerősíthette abban, amit mindig is hitt, miszerint az amerikaiak állnak a háttérben. A diplomata úgy véli, Biden fegyelmezetlen kijelentése kiterjesztheti és elnyújthatja a háborút.

A CNN percről percre rovatából kiderül, Emmanuel Macron francia elnök is elhatárolódott Joe Biden amerikai elnök kijelentésétől.„Nem használnék ilyen kifejezéseket, mert még mindig tárgyalásban vagyok Putyin elnökkel” – nyilatkozta Macron, aki a háborút megelőzően többször is tárgyalt Putyinnal az agresszió elkerülése érdekében. „A célunk az, hogy megállítsuk az Oroszország által Ukrajnában indított háborút, ugyanakkor elkerüljük a háborút és az eszkalációt” –tette hozzá.

Már legalább 139 gyerek halt meg a háborúban

Az ukrán legfőbb ügyészség legfrissebb adatai szerint legalább 139 gyerek halt már meg a háborúban, 205-en pedig megsérültek. A legtöbben, 65-en Kijevben vesztették életüket elsősorban az ágyúzások és bombázások következtében.

A tüzérség 733 oktatási intézményt károsított, közülük 74 teljesen megsemmisült. A legrosszabb a helyzet Donyeck, Harkov, Mikolajiv, Szumi, Kijev, Herson, Csernyihiv régiókban és Kijev városában, írta a legfőbb ügyészség, ami megjegyezte, hogy az adatok nem véglegesek, mert a megszállt területeket nem tudták ellenőrizni.

Kölnben plüssmackókkal tiltakoznak Ukrajna orosz inváziója ellen. Több mint száz játékfigurát állítottak ki a dóm előtt, hogy így demonstrálják azt, hogy már több mint száz gyermek halt meg a harcokban- számolt be róla a Telex.

‘дети’, azaz ‘gyerekek’ szót festették fel az aszfaltra a szczecini Kortárs Színház bejárata elé Lengyelországban. A tiltakozók ezzel emlékeztek arra, hogy ugyanezt ezt a feliratot írták ki a mariupoli drámaszínházba menekülő civilek is – az óvóhelyként használt épületet viszont orosz légicsapás érte, becslések szerint közel 300 volt a halálos áldozatok száma.