A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadta friss inflációs jelentését, amiben – jellemzően külső hatásokra hivatkozva – a korábbinál jóval magasabb éves inflációval számol.
A jelentés szerint 2022-ben a korábbi, öt százalék körüli előrejelzés akár kétszerese, 7,5-9,8 százalék is lehet az infláció.
A jegybank online prezentációt is tartott a bemutató alkalmából, ezt az alább lehet visszanézni:
A jelentés szerint az ukrajnai háború és a szankciók a forint jelenlegi további értéktelenedésének fő oka, de közrejátszik még számos tényező. Így a koronavírus-járvány miatti lezárások gyors feloldása is szerepet játszik.
Az Mfor elemzése szerint infláció emelkedésének hátterében elsősorban a nyersanyag-, a termény- és az energiaárak tartós növekedése áll, amelyhez az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is hozzájárulnak. Azt is megjegyzik ugyanakkor, hogy a háború elején átmenetileg tapasztalt 400 forintos euró árfolyam spekuláció következménye volt, melyet – többek között – a jegybank intézkedéseivel sikerült visszafordítani, és 375 forint körül stabilizálni az árfolyamot.
A háború jelentette bizonytalanság miatt nem tudni, hogy mekkora lesz a nyersanyaghiány, meddig marad fenn az orosz és ukrán gabonák exportjának tilalma, ami egyébként világszinten felnyomja az árakat, és vélhetően számos perifériaországban okozhat éhínségeket. A jegybank prezentációjából kiderül, hogy Magyarországon a fogyasztói árindex növekedése 8,5-9 százalék lehet, de májusra 11 százalékos érték is elképzelhető.
A lap kiemeli, hogy az MNB azzal számol, hogy sem az üzemanyagokra, sem az élelmiszerekre bevezetett árplafont nem hosszabbítja meg a kormány május 15. illetve május 1. után. Amennyiben mégis így tenne, úgy a fogyasztói oldalon érzékelhető áremelkedés összességében valószínűleg valamivel alacsonyabb lenne.
Ugyanakkor mint írják, „[a] jegybank arra számít, hogy a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba (ez 2-4 százalék), majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3-5 százalék között, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakulhat.”
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az MNB a GDP várható növekedését 6 százalékról jelentősen, 2,5-4,5 százalékra rontotta le.
A nagy szórásban itt is a háború jelentette bizonytalanság köszön vissza, és jelentős szerepet játszanak az ellátási láncok zavarai is.
Az MNB szerint ugyanakkor a magasabb infláció mellett is megmarad a reálbérek növekedése, még ha nem is olyan ütemben, mint korábban számolták. A kormány pedig korábban bejelentette, hogy amennyiben szükséges, korrigálni fogja a nyugdíjakat, hogy ne értéktelenedjenek el a pénzromlás miatt.
Az Egységben Magyarország ellenzéki pártszövetség képviseletében a jobbikos Z. Kárpát Dániel és a DK-s Varju László reagáltak a friss inflációs jelentésre.
Véleményük szerint nem meglepő módon a kormány elhibázott politikája is fűti az elszabadult inflációt, ugyanakkor jelezték azt is, hogy egy esetleges kormányváltás esetén sem lenne könnyű dolga az új kormánynak. A sajtótájékoztatót az alább lehet visszanézni.
Z. Kárpát kifejtette, hogy véleményük szerint a kormány és az MNB éveken keresztül szándékosan rontották a forintot, hogy így kedvezzenek az exportorientált multinacionális vállalatoknak, hangsúlyozva, hogy ennek az árát a társadalom széles rétegei fizetik meg többek között a fogyasztáson keresztül.
Arra is emlékeztetett, hogy az MNB saját bevallása szerint maximum egy százalékponttal képes fékezni az inflációt, ezzel szemben szerintük a kormánynak az alapvető élelmiszerek és a gyermeknevelési cikkek ÁFA-csökkentésével, valamint a szociális háló visszafoltozásával kellene csökkentenie a társadalomra nehezedő nyomást.
Varju elmondta, hogy az MNB nem tett érdemi lépéseket az inflációs kockázat csökkentésére, ezzel szemben Matolcsy György jegybankelnök a Wikipédia szerkesztési elveinek átalakításáról értekezett. Véleménye szerint Matolcsy meg sem próbál érdemben tenni a magyar emberek és gazdaság megmentéséért.
„Mindaz az árstop amit egyébként bevezettek, ha nem létezne, akkor hivatalosan is a valósággal kellene szembenézni. Tíz százalék feletti infláció az orbáni gazdaságpolitika eredménye”
– mondta a politikus.
Az ellenzéki pártszövetség szerint a komplett magyar gazdaságot lélegeztetőgépek tartják életben, és véleményük szerint a kormány és a jegybank felelős az inflációért és a gazdaság összeomlásáért. Az ellenzék ezzel szemben kormányon megmentené a családokat és megfékezné az inflációt, ennek részleteit azonban nem fejtették ki.
Az árstoppal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy noha eleinte hevesen támadták az ellenzék és szakértői, jelen helyzetben úgy tűnik, igenis van jelentősége.
A Pénzcentrum számolt be a Spar csütörtökön tartott évértékelő sajtótájékoztatójáról, amin Heiszler Gabriella ügyvezető elmondta, hogy a fixált árú termékek immár jelentősen többe kerülnének a kormányzati intézkedés nélkül. Heiszler szerint a sertés most 50 százalékkal legalább drágább lenne, ha nem lenne az árstop, az étolaj viszont már inkább 100 százalékkal, a liszt 20-30 százalékkal.
Ennek elsősorban az ukrajnai háború az oka, az ország – Oroszországgal együtt – a világ legnagyobb gabonaexportőrei között van, ez pedig meglátszik a termények árain. A helyzet ráadásul rendkívül bizonytalan, tekintve hogy Ukrajnában a vetés is kétséges, Oroszország pedig betiltotta számos termény exportját. Ezen folyamatoknak pedig összességében ugyancsak az inflációt gerjesztő hatásuk van.
