Frissítés 17:15

A cikk megírása óta bővült a sztrájk mellett kiálló események köre. Szerdán Pécsen is lesznek diákokat megszólító programok, de a kisebb településeken, mint például Pilisborosjenőn is lesz megmozdulás.  A fővárosban a sztrájk első napján  az eddig bejelentett rendezvényeken túl lesz általános iskolásoknak meghirdetett alkotónap, valamint közös diákvonulás, amelyhez már több mint 20 iskola csatlakozott.

Korábban írtuk:

Március 16-ától kezdve határozatlan idejű sztrájkba lépnek a pedagógusok. A folyamatosan frissülő térkép szerint aznap 3 városban 4 megmozdulás lesz a sztrájk mellett, a diákok Székesfehérváron, Szegeden és Budapesten tüntetést és szolidaritó hiányzást tartanak, Budapesten a pedagógusjelöltek is tüntetnek. De lesz Budapesten megmozdulás 17-én és 18-án is: csütörtökön a civil szervezetek tartanak a CEU épületében szolidaritási napot sok programmal, péntekre diákok szerveztek kiülést a Kossuth térre, ahol civil szervezetek tartanak majd nyilvános órákat, miközben az iskolákban sztrájkolnak a tanárok.

Végezetül március 19-én, szombat délután lesz a nagy Kossuth téri kockásinges tanártüntetés.

A térképet a Pedagógusjelöltek a pedagógusokért – Szolidaritási demonstráció szervezői készítették, akik szerdán fél négytől várnak minden pedagógushallgatót és pályaelhagyó tanárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé egy közös kiállásra a sztrájk mellett. Az esemény egyik szervezőjével, Jenei Normával beszélgettünk.

A korábbi tanártüntetések, sztrájkok mellett a hallgatók nem mozgolódtak, viszonylagos passzivitás jellemezte eddig a pedagógusjelölteket. Ezt törte meg Jenei Norma szerint a pedagógusok eddigi kiállása, a polgári engedetlenségi mozgalom kilépett a budapesti keretekből és országossá vált, példát mutatva és aktivizálva a hallgatókat is. Másik fontos szempont, hogy mostanra váltak teljesen megkerülhetetlenné a közoktatás problémái, már a gyakorlatokon tapasztalják a hallgatók, mekkora a baj. Az sem elhanyagolandó, ahogy erre a hallgatói tüntetés szervezője is rámutat, hogy

„a jelenlegi követelések annyira alapvetők, hogy nem osztják meg a hallgatókat. Mi is érezzük: ha ezek most nem teljesülnek, akkor nem tudjuk leendő munkánkat hivatásként űzni.”

A pedagógushallgatói tüntetés célja a szervező szerint, hogy azok is ki tudják fejezni a szolidaritásukat, akik ugyan nem sztrájkolhatnak, de közvetlenül érintettek a pedagógusok harcában: a pedagógushallgatók, akik félnek pályára lépni, és a pályaelhagyó tanárok, akiket mostanra  az anyagi és intézményi feltételek kiszorítottak a saját hivatásukból.

„Mi is a közösség része vagyunk, ezt szeretnénk megmutatni.”

Jenei Norma szerint bizonyos szempontból a szülők vagy a diákok is jobban ki tudják venni a részüket a sztrájkban, hisz közvetlen kapcsolatban vannak vele. Továbbá a diákok több saját tüntetést is szerveztek, a Szülői Összefogás Közösség pedig a szülőket fogja egybe a sztrájk idejére eseményükkel. De azokat is érdemes erősebb közösségbe kovácsolni a szervező szerint, akik csak közvetetten érintettek, de ugyanúgy a rendszer részei. Erre mutat rá a tüntetésük szlogenje is:

A szervező úgy látja, a mottó nem csak a felelősségről szól, hanem arról is, hogy

ha nem történnek komoly, rendszerszintű változások, akkor a tanárszakosok nem fogják tudni felvenni azokat a bizonyos kockásingeket, a pályaelhagyók pedig örökre vállfára akasztják majd őket.

Azaz a társadalom számára szeretnék megmutatni, hogy vannak még sokan, akik hordanának kockásingeket, ha lehetne. A pályakezdők lemorzsolódása valóban nagyon magas:  A diplomás tanárok többsége sose lép pályára. Aki pedig mégis, az is hamar otthagyja a tanítást, ahogy Jenei Norma fogalmaz:

„Ezzel a képzettséggel bárhol kapunk ha nem is jobb, de legalább jobban fizető állást.”

Így jutunk el oda, hogy minden évben a pályára lépő tanárok sokszorosa megy nyugdíjba. A kormány megoldási javaslata erre a szervező szerint az, hogy megpróbálja átalakítani, leegyszerűsíteni a képzést, hátha így majd többen végzik el. De Jenei Norma úgy látja, nem a képzés nehézségével van a gond, hanem azzal, hogy pontosan tudják a hallgatók, milyen munkakörülmények várják őket az oktatásban.

„A kormány részéről cinikus az a feltételezés, hogy ha majd lebutítják a képzést, akkor több tanár lesz.”

Ezzel szemben a szakszervezetek követelései valódi változást hoznának a szimpátia-tüntetés szervezője szerint. Így amikor a kormány rendeletben tette gyakorlatilag lehetetlenné a sztrájkot, akkor már a hallgatók is felháborodtak – számol be róla Jenei Norma. A tanárok pedig kiállásukkal, a polgári engedetlenséggel példát adnak, a hallgatók nem számítottak ilyen politikai aktivitásra a gyakorló tanárok részéről.

„Hosszú idő óta a legizgalmasabb ellenállási akciót hajtják épp végre, ez nagyon inspiráló. Kiállásukkal valódi pedagógiát művelnek, szakmai maga, amit csinálnak.”

A szervező úgy látja, emiatt megint kedvet kaptak az egyébként közönyös hallgatók, hogy közösségbe kovácsolódjanak, dinamizálódik a közeg, pedig a hallgatók esetében különösen nagy kihívás a közösségiség létrehozása. Jenei Norma maga is tanárszakos hallgató, azt tapasztalta, hogy hiányzik a képzésből a közös gondolkodás lehetősége.

„Jelenleg nincsenek erre fórumaink, nem arra vagyunk nevelve, hogy a saját szakmánkat érintő kérdésekben véleményünk legyen.”

Épp ezért a tüntetéssel a céljuk a saját narratíva alapköveinek lerakása, szimbólum- és közösségteremtés. Az már önmagában eredmény a szervező szerint, ha sikerül összegyűlni és közös értékeket megfogalmazni, ha elindul a hallgatók önszerveződése.