A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 13-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Majdnem megsemmisült a vasárnap reggeli orosz légicsapásban Ivano-Frankivszk reptere. Ez volt a harmadik orosz támadás a reptér ellen, mondta Ruszlan Martszinkiv, a város polgármestere.
Ivano-Frankivszk Lvivtől mintegy 130 kilométerre található, a magyar határtól pedig nagyjából 250 kilométerre fekszik. Arról egyelőre nincs hír, hogy a reptér elleni támadás emberéletet is követelt volna.
Az éjjel Lviv közelében is rakéták csapódtak be. Oroszország a város közelében lévő katonai bázisra mért légicsapást. Jelentések szerint a légitámadás során 35 ember elhunyt, 134-en megsérültek.
Péntektől kezdve mind több nyugat-ukrajnai települést ér támadás, a CNN arról ír, hogy az oroszországi hadsereg kiterjesztette a háborút Ukrajna nyugati területére is, amelyet a háború első két hetében jobbára megkíméltek.
Lviv Ukrajna kulturális központja, a város történelmi központja az UNESCO világörökség része. A város a háború miatt kitelepítettek úticélja is: emberek ezrei özönlenek a városba, hogy elmeneküljenek az országszerte bombázott városok elől, vagy hogy a mintegy 70 kilométerre lévő lengyel határhoz jussanak.
Jelentős károkat szenvedett az északnyugat-ukrajnai Luck repülőtere is, amely nagyon közel esik a lengyel határhoz. A volinyi régió kormányzója szerint négy rakétát lőttek ki egy orosz bombázóból, aminek következtében két ember meghalt.
A lengyel határhoz közeli katonai bázis elleni támadásra azután került sor, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombaton azt mondta, hogy az Ukrajnába irányuló nyugati szállítmányok „legitim célpontjai” a támadásoknak.
Joe Biden amerikai elnök 200 millió dolláros fegyver- és egyéb támogatást engedélyezett Ukrajnának – közölte a Fehér Ház szombaton.
Zelenszkij: Tudják meg a megszállók és a kollaboránsok is…
Szombaton késő este tett közzé újabb beszédet Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. A beszédében úgy fogalmazott, hogy az ország „ki fogja állni a próbát”, amit a háború támaszt elé, viszont továbbra is harcolniuk kell, és „a lehető legnagyobb kárt kell okozzuk az ellenség számára a védelem minden területén”. Arról is beszélt, hogy „az orosz megszállók nem tudnak minket meghódítani. Nincs hozzá erejük…”
Azt állította a beszédében, hogy Oroszország új „ál-köztársaságokat” próbál létrehozni Ukrajnában, hogy szétszakítsa az országot.
Zelenszkij hálás azoknak az ukránoknak, akik az oroszok által megszállt területeken is kiállnak Ukrajnáért, de üzent azoknak is, akik hajlandóak az oroszokkal kollaborálni. „Tudják meg a megszállók és a kollaboránsok is: Ukrajna nem fog megbocsátani nekik. Senkinek, semmit” – mondta az ukrán elnök.
NATO-főtitkár: a NATO felelőssége a „nyílt háború” elkerülése Oroszországgal
A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázódott a katonai jelenlét – mondta Jens Stoltenberg főtitkár a lengyel parlamentben pénteken online közvetített beszédében. Egy interjúban pedig arról is beszélt, hogy a NATO felelőssége a „nyílt háború” elkerülése Oroszországgal.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország vegyi fegyvereket vethet be az ukrajnai inváziót követően, és egy ilyen lépés háborús bűncselekmény lenne. Welt am Sonntagnak nyilatkozva azt mondta, hogy a Kreml hamis állításokat fogalmazhat meg az ilyen fegyverek nyugati bevetéséről, s ezeket ürügyként használhatja fel a saját bevetéséhez.
„Muszáj ébernek maradnunk ezen hamis állítások után, hiszen lehetséges, hogy a hazugságok hálójában maga Oroszország tervezi vegyifegyverek bevetését. Ez háborús bűntett lenne”– mondta a NATO-főtitkár.
„Nem észleltünk hajlandóságot Putyin részéről a háború befejezésére”
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár szombaton telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azonnali tűzszünet elrendelésére szólították fel. Egy francia tisztviselő a 90 perces beszélgetés után azonban azt mondta: „Nem észleltünk hajlandóságot Putyin részéről a háború befejezésére”.
Az ukrán határt átlépő menekültek száma lelassult, de a szomszédos országok még mindig küzdenek azért, hogy menedéket nyújtsanak annak a 2,6 millióra becsült menekültnek, akik az ukrajnai háború kezdete óta elhagyták az országot.
Németország szerint Ukrajna szomszédainak segítségre van szüksége a menekültek befogadásában. Annalena Baerbock német külügyminiszter sürgette a nemzetközi közösséget, hogy segítsen az ukrán menekültek befogadásában.
A moldovai kollégájával, Nicu Popescuval folytatott megbeszélése után Kisinyovban Baerbock elmondta, hogy a szomszédos országoknak nehézséget okoz, hogy megbirkózzanak az újonnan érkezőkkel. A határőrök becslése szerint naponta 4000-5000 ember érkezik Moldovába.
Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR jelentése szerint péntekig közel 2,6 millió ember menekült el Ukrajnából. Azok a britek, akik megnyitják otthonukat az orosz invázió elől menekülő ukránok előtt, havi 350 fontot kapnak.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.