A mai napon szavazott az Országgyűlés a második, és a törvényi szabályozás szerint utolsó ötéves ciklusát töltő köztársasági elnök, Áder János utódjáról. A nagyrészt szimbolikus hatalommal rendelkező államfői posztra idén két jelentkező akadt. A Fidesz és a KDNP képviselő Novák Katalint, a Fidesz egykori alelnökét és Családokért felelős tárca nélküli minisztert jelölték a pozícióra, míg az ellenzéki pártok némi huzavona után a nagy-britanniai Oxfordi Egyetemen közgazdaságtant tanító Róna Péter és egykori bankár személye mellett döntöttek.

A köztársasági elnök megválasztását szabályozó parlamenti procedúra értelmében mindkét jelöltnek  lehetősége volt elmondani egy 15 perces beszédet, melyben kifejthették,miért vállalták el a felkérését a köztársasági elnöki pozícióra és milyen szerepet töltenének be államfőként. A választási procedúrának egyébként része, hogy az Országgyűlés elnöke felolvassa a jelöltek életrajzát, ettől azonban Kövér László házelnök az ellenzéki pártok nagy felháborodására idén eltekintett. A két jelölt beszédét alább lehet visszanézni:

Először a kormánypártok jelöltje, Novák Katalin kapott szó. Beszédét Novák az Ukrajnában zajló háborúval kezdte, megmagyarázhatatlanként és védhetetlenként hivatkozva Oroszország agressziójára. A kormánypártok államfő-jelöltje emellett kifejezte elismerését az egyházak, a civil szervezetek és az önkéntes segítők ukrajnai menekültek megsegítésével kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban. Novák az Orbán-kormány a háborúra adott válaszreakcióit is méltatta, figyelmen kívül hagyván azokat a problémákat, melyek a hazánkba nagy számban érkező menekültek ellátásával kapcsolatban az elmúlt napokban felmerültek.

Novák Katalin a Nobel-díjas apáca,  a halála után szentté is avatott Teréz anya szavait idézvén arról beszélt, hogy „a béke egy mosollyal kezdődik”  és a háború ellentétes mindazzal, amely morális értékekre kell, hogy épüljön a 21. század világa.

Az elmúlt években leginkább a családpolitikáért felelős politikus szuperlatívuszokban beszélt a kormányzat családtámogatási rendszeréről melynek hála szerint 200 ezerrel több gyermek született az elmúlt években, mint amennyi a nagyrészt az eleve vagyonosabb társadalmi rétegek támogatására épülő támogatási rendszer nélkül született volna. Szociális érzékenységéről tanúbizonyságot tenni próbálván Novák Katalin azt ígérte, támogatni fogja az egyedülálló szülőket, a beteg családtagjaikat otthon ápolókat, a szegénytelepeken élő romákat.

Ezzel kapcsolatban érdemes felvetni a kérdést, hogy ha parlamenti képviselőként és vezető politikusként nem tudta elérni, hogy ezekre a társadalmi csoportokra kiemelt figyelmet fordítson a kormányzat, akkor milyen lehetőségei lesznek a közvetlen hatalommal nem  igazán rendelkező köztársasági elnöki pozícióból?

A Fidesz és a KDNP állmfő-jelöltje beszédében a közelgő választásokra is felhívta a figyelmet. A Fidesz egykori alelnöke kifejezte abbéli reményét, hogy a választópolgárok „nem tévesztik szem elől a nemzeti érteket”, majd hozzátette, hogy hivatalba lépése után ő nem a jogállam leépítéséért, hanem annak megerősítéséért fog dolgozni.

Novák Katalin után a választáson az Egységben Magyarország színeiben induló ellenzéki pártok jelöltje, Róna Péter foglalhatta el az Országgyűlés pódiumát. Róna szerint a mostani vészterhes időkben a köztársasági elnök olyan alkotmányos feladatkörei, mint az ország egységének kifejezése valamint demokratikus jogrendszer feletti őrködés jelentősen nagyobb szerepet kapnak, mint általában. Az 1956-ban családjával az  Egyesült Államokba majd az Egyesült Királyságba költöző Róna szintén az ukrajnai háborúval kezdte beszédét, emlékeztetvén az országgyűlési képviselőket, hogy csak úgy, mint a második világháborút, a mostani konfliktust is egy olyan nagyhatalom robbantotta ki, mellyel a magyar kormány deklaráltan jó viszonyt ápol.

Róna Péter úgy látja, hogy míg a második világháborúban az ország akkori vezetői az utolsó pillanatig kitartottak a náci Németország mellett, addig a mostani kormány akkor sem képes egyértelműen kiállni az orosz vérengzés ellen, amikor majdnem az egész világ ezt teszi.

Az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje figyelmeztetett, hogy ha az általa a gonosszal azonosított Vlagyimir Putyinnal barátkozunk, az minket is könnyen gonosszá tehet.

Szerinte már csak a hazánkat az elmúlt évszázadokban sújtó megannyi tragédia miatt sem szabadna hagynunk, hogy politikai megfontolásból, „elveinket kilúgozván”, olyan rezsimekkel barátkozzunk, mint a putyini Oroszország vagy Recep Taypip Erdoğan törökörszági berendezkedése, melyek az elnyomást képviselik.

Felszólalásában Róna Péter erős kritikával illette az ellenzékkel való konzultálás nélkül életbe léptetett, a kormánynak egyeduralmat biztosító Alaptörvényt, a rendszerszintű korrupciót és az egyenlőtlen választási rendszert. Az ellenzéki jelölt megemlítette és elítélte az Iványi Gábor szegényeket segítő karitatív szervezete, az Oltalom Egyesület ellen néhány hete elkövetett rendőrségi erődemonstrációt.

A neoliberális gazdaságpolitikával és a globalizációval szemben régóta erősen kritikus közgazdász azt is kifejtette, hogy addig nem lehet megbékélés és működő demokrácia Magyarországon, amíg minden hetedik állampolgár mélyszegénységben él.

Róna elfogadhatatlannak nevezte, hogy a lakosság 74 százaléka él az uniós szegénységi küszöbe alatt, miközben néhány korrupt oligarcha milliárdos vagyonokat halmoz fel. Emellett élesen elítélte azt a tényt, hogy a devizahitelesek kérdésének nem megfelelő rendezése miatt tömegeket lakoltatnak ki Magyarországon, míg a végrehajtási rendszerből néhányan óriási vagyonra tesznek szert. Felszólalásában Róna Péter külön kiemelte a pedagógusok sztrájkját és polgári engedetlenségi akcióját, méltatlannak nevezvén, hogy a kormányzat mennyire nem becsüli meg ezeket a munkavállalókat.

A szavazás végül a papírforma szerint alakult. A 199 országgyűlési képviselőből 193-an vettek részt az államfő-választáson, közülük 188-an adtak le érvényes voksot. Róna Pétert 51 képviselő támogatta, míg a Novák Katalinra 137 szavazat érkezett, vagyis

május 10-étől Magyarország köztársasági elnökét Novák Katalinnak fogják hívni.

Ezzel ő lesz a rendszerváltás utáni időszak sorban hatodik köztársasági elnöke és az első női államfő. Arról, hogy Novák megválasztása mit jelent valójában a magyarországi nők emancipációját illetően, többek között ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.