Lezajlott a köztársaságielnök-választás, amelyen a várt eredmény született – a családokért felelős tárca nélküli minisztert, Novák Katalint választotta meg csütörtökön a parlament köztársasági elnöknek, a hatpárti ellenzéki koalíció közös jelöltjével, Róna Péterrel szemben.
A két jelölt beszédeinek fókuszában az elmúlt időszak legfontosabb nemzetközi fejleménye, az ukrajnai háború állt. Aki ellentmondásra számított az orosz agresszió ügyében a kormányoldal és az ellenzéki oldal között, csalódnia kellett. Novák Katalin, a Fidesz eddigi retorikájától eltérően, a Nyugathoz való tartozást hangsúlyozta – az Oroszország által indított háborút „védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak” nevezte, Magyarországot pedig félreérthetetlenül nem kompországként pozicionálta, hanem kijelentette: „Európához tartozunk és Európa hozzánk tartozik”.
Ez egészen más hangnem ahhoz képest, amit Orbán Viktor megütött, amikor „magyar modellről” beszélt a háború kitörése előtti moszkvai sajtótájékoztatón. A „magyar modell” szerint az Oroszországgal való jó kapcsolat jellemzi Magyarországot, az ország NATO- és EU-tagsága ellenére. Róna Péter beszédében nem is mulasztotta el feleleveníteni ezt a „magyar modellt”, amikor azt mondta, „a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál”.
Nem ez az első jele annak, hogy a kormány zavarodottan kommunikál az Oroszországgal való kapcsolat ügyében. Jóllehet, annak sulykolása, hogy Márki-Zay Péter „magyar katonákat küldene Ukrajnába” még működhet – vélhetően ezért is hangsúlyozhatta Novák Katalin, hogy a béke pártján áll – az azonban nem fog kikopni az emberek emlékezetéből egyhamar, hogy a kormánypárti médiavilágban még nem sokkal a háború kitörése előtt is Putyin-párti szólamok hangzottak el.
Jól ismert példája ennek, hogy a Bayer-Bencsik-Gajdics trió január 30-án még elképzelhetetlennek tartotta a fegyveres konfliktust, vagy hogy a Pesti srácok „Ukrajna mellé állni hazaárulás?” cikk címét rövidesen „Ukrajna mellé állni?” címre változtatta. A Pesti srácok cikke máig őrzi az eredeti mondanivalóját: „Mert egyfelől ne legyen kétségünk: az, hogy momentán az egész balos sajtó kritikátlan ukrán propagandát nyomat az orosz–ukrán konfliktus értelmezésén, az hazaárulás” – írja a szerző, Trombitás Kristóf. Rajcsányi Gellért már a háború első napján, február 24-én azt írta a Mandineren, hogy „Oroszország háborús agresszor, pont”, ezzel is zavart keltve a kormányoldal hívei közt.
Sok a találgatás jelenleg arról, hogy a zavarodott kommunikáció el fogja-e temetni a kormánypárt választási esélyeit.
Az elmúlt tizenkét év tapasztalata azt mutatja, hogy hatékony ellenzék hiányában nincs az a balsors, ami önmagában rombolná a Fidesz presztízsét. Mégis tény: az ellenzék állítása ezúttal egyenesebb, világosabb és közérthetőbb, miközben a Fidesznek bőven van miért magyarázkodnia.
S míg fizetett hirdetések tömkelege ömlik az emberekre azzal az üzenettel, hogy „az ellenzék feladná a rezsicsökkentést” az orosz gáz elzárásával, végül Novák Katalin mégis úgy döntött, a beszédében az Európához való tartozást fogja hangsúlyozni.
Vitás kérdésnek megmaradt az Alaptörvény. Novák Katalin hangsúlyozta, hogy köztársasági elnökként ki fog állni az Alaptörvény mellett. Róna Péter – az őt jelölő pártoknak némiképp ellentmondva – az Alaptörvényről azt mondta, hogy ugyan törvényes, az alkotmány alapvető feladatát, a politikai hatalom korlátozását, a törvényhozás szabályozását nem teljesíti.
Róna Péter beszédében hangsúlyos volt a társadalmi egyenlőtlenségek ordító jelenléte is – nyomorgó emberekről, szűkölködő tanárokról beszélt a jachton ücsörgő gazdasági és politikai elit árnyékában, akik többek között kilakoltásokból gazdagodtak meg, utalva ezzel a Schadl-ügyre.
Ezek azok a témák, amelyek fájóan hiányoznak az ellenzéki mainstreamből, és ha még jelen is vannak, mégsem annyira, hogy átüssék a közöny falát.
Ezek átpolitizálása nélkül aligha várhatja az ellenzék, hogy helyettük Putyin háborúja fogja nekik megnyerni a választást. Talán még nem késő.
