Olyan intézkedéscsomagra tett javaslatot csütörtökön a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amelynek bevezetésével szerintük az Európai Unió még az idén harmadával csökkenthetné földgázszükségletének orosz forrásból való beszerzését – olvasható a szervezet honlapján.
Bár a „nettó nulla kibocsátás” ambicionálása – erről bővebben itt – és az ezzel kapcsolatos, szénfelhasználást csökkentő vállalások idővel önmagában is csökkenthetnék Európában a földgáz-felhasználást, a szervezet szerint az ukrajnai háború és az azt kísérő nyugati szankciók miatt újra még inkább kulcskérdéssé vált az orosz gázfüggőség mértéke, ezért rövid távon is lépéseket kell tenni az Unió energiabiztonsága érdekében.
A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) 29 tagországot tömörítő, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) szorosan kapcsolódó konzultációs szervezet. Célja a lakosság számára kiszámítható, megbízható, megfizethető és környezetbarát energiaellátás biztosítása. A szervezet az 1973-74-es olajválság hatására jött létre, kezdetben az ellátást veszélyeztető rendkívüli helyzetek kezelésének céljával. Az együttműködés egyik eredménye például, hogy a tagállamok folyamatosan fenntartanak egy, a mindenkori összesített kőolajimport 90 napra elegendő mennyiségével megegyező tartalékkészletet, amit ellátási nehézségek esetén felhasználhatnak a piac stabilizálására.
2021-ben az Európai Unió – amely Oroszország egyik legnagyobb „ügyfele” a gázpiacon – átlagosan napi 380 millió köbméter gázt importált vezetéken Oroszországból, ami az év egészét tekintve körülbelül 140 milliárd köbmétert jelent. Emellett mintegy 15 milliárd köbmétert szállítottak cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában. Az Oroszországból importált összesen 155 milliárd köbméter az EU gázimportjának 45 százalékát tette ki 2021-ben, és a teljes gázfogyasztás csaknem 40 százalékát – összegzi az aktuális gázhelyzetet az IEA.
A 10 pontos tervükben szereplő, a gázellátásra, a villamosenergia-rendszerre és a végfelhasználói szektorra egyaránt kiterjedő intézkedéscsomag azt eredményezheti, hogy az EU 2022-es orosz gázimportja több mint 50 milliárd köbméterrel csökkenhet, amit a teljes mennyiség harmadát jelenti -írják. Az IEA szerint A 10 pontos terv összeállításánál figyelembe vették azt is, hogy az ne mondjon ellent az EU éghajlat-politikai ambícióinak és az európai zöld megállapodásnak, és valamint hivatkozik az IEA Nettó nulla kibocsátás 2050-ig ütemtervében kitűzött célokra is, amely szerint az EU 2030 előtt teljesen megszüntetné az orosz gázimporttól való függőséget.
Az elemzés szerint az orosz gázról való lecsatlakozásnak ára lesz: minél gyorsabban törekednek az uniós döntéshozók eltávolodni az orosz gázellátástól, annál lassabb lehet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének üteme a következő években.
Az IEA is elismeri, hogy az orosz gázfüggés csökkentése nem lesz egyszerű, több ágazatra kiterjedő összehangolt és tartós politikai erőfeszítésekre, valamint „az energiapiacokról és a biztonságról szóló erős nemzetközi párbeszédre lesz szükség”. A szervezet szerint kiemelten fontos, hogy az EU szorosabb együttműködést építsen ki az alternatív földgáz-exportőrökkel.
Íme a Nemzetközi Energiaügynökség által javasolt 10 lépés:
1. Az EU-tagországok ne kössenek új gázszállítási szerződéseket Oroszországgal
Az IEA szerint az EU-nak most lenne lehetősége alapjaiban újragondolni azt, hogy honnan szerzi be a földgázt, miután a Gazprommal kötött, évi 15 milliárd köbméternél nagyobb volumenre vonatkozó gázimportról szóló szerződések 2022-ben lejárnak, ezáltal az orosz állami földgázvállalat EU-s gázexportja a 2021-es mennyiség 12 százalékára fog csökkeni.
2. Importáljanak gázt más országoktól
Az IEA becslései szerint az EU-n belüli földgáz-kitermelés és az olyan alternatív exportőrök bevonása, mint Norvégia és Azerbajdzsán a 2021-es szinthez képest tíz százalékkal növelhetik a nem orosz forrásból szállított gáz mennyiségét.
3. Vezessenek be egységesen kötelező gáztartalék-minimumot
Az szezonális kereslethullámzás és a szállításban bekövetkező vis maior események hatásainak enyhítésére az EU-tagállamoknak érdemes lenne kötelezően felhalmozni egy bizonyos mértékű földgáztartalékot.
4. Gyorsítsák fel a szél- és napenergia bevonását az energiaellátásba
2022-ben a napelem- és a szélenergia-kapacitás rekordnagyságú bővítése már várhatóan több mint 100 terawattórával növeli az EU e megújuló forrásokból származó energiamennyiségét, ami több mint 15%-os növekedés az előző évhez képest. A megújuló energiaforrások további bővítésének felgyorsítására irányuló összehangolt politikai erőfeszítés az IEA szerint további 20 TWh-s növekedést érhete a következő egy éven belül.
5. Nyerjenek annyi energiát a meglévő biomassza- és atomerőművekből, amennyit csak lehet
Az olyan nem megújuló, de alacsony kibocsátású technológiák, mint az atom- ás bioenergia felhasználását rövid távon a maximumra kell tekerni: a korábban bezárásra ítélt atomerőművek működését ideiglenesen meg kell hosszabbítani.
6. Rezsicsökkentéssel kell védeni a végfelhasználókat a magas villanyszámláktól
Az IEA kalkulusa szerint az EU-tagállamoknak összesen 55 milliárd eurós csomaggal kellene támogatni az energiaár-válságnak kiszolgáltatott fogyasztókat.
7. A gázkazánokat cseréljék le hőszivattyúkra
A fosszilis tüzelőket használó kazánoknál költséghatékonyabb hőszivattyúk telepítésének ütemét a duplájára kellene gyorsítania az EU-tagállamoknak, ami az IEA számítása szerint 15 milliárd euróba fájna a közösségnek.
8. A háztartások és a kvk-k energiahatékonyságát is növelni kell
Jelenleg egy év alatt az EU épületállományának mindössze körülbelül 1%-án végeznek energetikai célú felújításokat. Az IEA szerint legalább évi 0,7 százalékkal kellene növelni ezt a számot a gyorsabb átállás érdekében.
9. Tudatos fűtésre kell ösztönözni az embereket
A szervezet számítása szerint, ha az EU állampolgárai átlagosan 1 Celsius-fokkal lejjebb tekernék a termosztátot, az egy éven belül mintegy 10 milliárd köbméterrel csökkentené a gázfelhasználást.
10. Több fenntartható energiaforrást kell vinni a villamosenergia-rendszerekbe
Mivel jelenleg a fosszilis tüzelőanyagok garantálják a villamosenergia-rendszerek működését, a kormányoknak ezért fokozniuk kell azon erőfeszítéseiket, hogy működő, fenntartható és költséghatékony módszereket dolgozzanak ki azért, hogy rugalmasabbá váljon az áramtermelés az EU-ban.
Az IEA teljes jelentése PDF-formátumban letölthető innen.
