Megdöbbentő körülményekről számolt be az Európai Parlament szakbizottságának tegnapi meghallgatásán Hanna Machińska, a lengyel ombudsman helyettese, amikor a fehérorosz-lengyel határon kialakult menekülthelyzetről és a lengyelországi menekülttáborokról kérdezték.
Hanna Machińska szerint legalább 400 gyermeket és 290 nőt zártak őrzött fogvatartási központokba, számosan közülük még az alapvető ellátáshoz sem jutnak hozzá. A különleges menekültközpontokban uralkodó válságos helyzetről azért sem lehet teljes képet kapni, hiszen a humanitárius szervezeteket és az újságírókat nem engedik be a fogvatartottak közé.
A helyettes ombudsman beszámolt róla, hogy tavaly decemberben lázadás tört ki egy lengyel katonai kiképzőtáborban álló fogolytáborban, a német határtól mintegy 50 km-re fekvő Wędrzyn város közelében. A létesítményben 600 menedékkérőt tartottak fogva oly módon, hogy egy-egy szobába 24 embert zsúfoltak össze. „Egy személyre csak körülbelül két négyzetméternyi hely jutott” – mondta el Hanna Machińska, aki arról is tájékoztatta az uniós politikusokat, hogy a központban zömmel édesanyákat, gyermekeket és kínzások áldozatait szállásolták el.
A menekültek helyzetét nehezíti a mostoha időjárás, a nehezen járható, erdős terület és az is, hogy a fehérorosz határőrség kegyetlenül bánik a menekülő emberekkel. Az ombudsman-helyettes által feltárt körülmények azt bizonyítják, hogy nagyon sok családos ember van a menekültek között, akik mindenüket hátrahagyva kelnének át Lengyelországba.
A fizikai bántalmazást nemcsak szülőhazáikban szenvedhették el, ugyanis a menekülés során, a belorusz belbiztonsági erők is indokolatlan, durva erőszakot alkalmaznak velük szemben. Az ombudsman-helyettes elmondta, hogy a lengyel határon általában azt hiszik a menekültek, hogy nemzetközi védelmet kérhetnek. Azonban egy új lengyel törvény lehetővé teszi a visszafordításukat.
Eközben szörnyű drámák esnek meg, előfordult, hogy az egyik menekült nő szülés után életét veszítette és az újszülöttön sem tudtak már segíteni.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt intézkedései arra engednek következtetni, hogy a menedékjog visszaszorítására irányuló politika folyamatos és összehangolt, írja az EUObserver honlap. Tavaly Lengyelország kihirdette, hogy az érkező menedékkérőket vissza fogják toloncolni a Fehéroroszországgal közös határ mentén, miután a minszki rezsimet azzal vádolták, hogy több ezer Irakból és máshonnan érkező menedékkérőt csalt át Lengyelországba, Lettországba és Litvániába.
2021 novemberében drámaivá vált a belarusz-lengyel határkrízis, miután Aljakszandr Lukasenka kormánya felfüggesztette az Európai Unióval kötött illegális bevándorlás elleni szerződést, és jelentősen megkönnyítette a turistavízum megszerzését, amelynek következtében számos iraki, szíriai és más országból származó ember utazott Belaruszba annak reményében, hogy a kelet-európai országból könnyeben eljuthatnak az EU területére.
November 8-án több száz menekült torlódott fel a lengyel-belarusz határnál, a Kuźnica Białostocka-Bruzgi határátkelőhely belarusz oldalán. A felfegyverzett belarusz határőrök kutyákkal sorakoztak fel a Lengyelországba vezető autóúton és az út mellett található, Lengyelországot Belarusztól elválasztó erdő felé terelték a menekülteket, akik megpróbáltak bejutni Lengyelország területére, ahol a lengyel határőrök, a hadsereg és a rendőrség sorfalába ütköztek.
A határkrízis során 21 ember vesztette életét. Lengyelország öt méter magas kerítést állított a határszélre, hogy eltántorítsa a menekülteket.
