A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eleven Gyál civil csoport hosszas jogi küzdelme sikerrel járt, aminek köszönhetően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kénytelen volt kiadni Tiborcz István korrupciógyanús cégének vizsgálatával kapcsolatos dokumentumait, az Elios-jelentést.

Az Elios Zrt. uniós forrásokból úgy „korszerűsítette” Gyál és számos más település közvilágítását, hogy azok utána gyakorlatilag sötétségbe borultak. Az üggyel kapcsolatos nyomozásokat a magyar hatóságok gyorsan befejezték, az OLAF ugyan hosszabb ideig vizsgálódott, de az eredményeiket nem hozták nyilvánosságra, arra hivatkozva, hogy a dokumentumok felfedése sértené a vizsgálat céljait.

Ezt azonban az Eleven Gyál civil csoport nem hagyta annyiban, és a TASZ közreműködésével az Európai Unió Törvényszékén perelte be az Európai Bizottságot az Elios-vizsgálati jelentés kiadásáért. Tavaly szeptemberben a törvényszék ki is mondta, hogy a dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni, ugyanis a magyar hatóságok már befejezték a vizsgálatokat az üggyel kapcsolatban.

A bíróság döntésének egy másik következményeként az OLAF a jövőben bármely ügyben csak akkor hivatkozhat vizsgálati céljainak védelmére, ha az adott vizsgálat még folyamatban van, vagy befejeződött ugyan, de az illetékes nemzeti hatóságok még nem határoztak arról, hogy milyen intézkedéseket hoznak a vizsgálati jelentés nyomán.

A bíróság döntése után majdnem fél évet kellett várni arra, hogy az OLAF végre átadja az Elios-jelentést, annak ellenére is, hogy az Átlátszó már novemberben írt egy felszólítást mind az Európai Bizottságnak, mind az OLAF-nak az üggyel kapcsolatban.

Azonban február 3-án végre eleget tett az OLAF a törvényszék felszólításának, és eljuttatta a TASZ-hoz a dokumentumokat. Bár a jelentés nem teljes, a szövegből bizonyos személyes adatokat és más információkat kitakartak.

Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője szerint az OLAF igen tágan értelmezte a kitakarási lehetőséget, és az azóta már végelszámolással megszüntetett Elios nevét is eltüntette a dokumentumból üzleti érdekek védelmére hivatkozva.

„Attól függően, hogy mennyire használható a 133 oldalas dokumentum, elképzelhető, hogy további jogi lépéseket teszünk” – tette hozzá Hüttl Tivadar.

Mindezek ellenére Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője reméli, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok a jövőben nagyban hozzá fognak járulni a tényfeltáró újságírók munkájához, igaz a kitakart részek megszerzéséhez még hosszú út áll előttük.